Fedezzük fel mi is a világot!

Jeremy Harwood: 100 térkép, amely megváltoztatta a világot
Nem kétséges, hogy az emberi kommunikáció egyik legősibb formája a térkép. Legrégebbi változata még az írásbeliség kialakulása előtt készült, vagyis a világ értelmezése előbb jelent meg vázlatos formában, mint leírva. Persze a térképhistória arról is hitelesen árulkodik, hogy az idők során miként változott meg az ember és a körülötte lévő világ kapcsolata. Nemzetek felemelkedését és bukását követhetjük nyomon általuk, vallások térhódításának, tudományok születésének lehetünk tanúi, a nagy földrajzi felfedezésekről nem is beszélve. Jeremy Harwood könyvében átfogó képet kapunk a témáról, a legelső sziklavésetektől kezdve a XXI. századi legmodernebb műholdas felvételekig bezárólag. Az albumban a szerző száz olyan térkép történetével ismerteti meg olvasóit, melyek valóban megváltoztatták a világot. A végén pedig kronológia, irodalomjegyzék, név- és tárgymutató segíti a tájékozódást.

H. Kolba Judit–Hapák József: Egyházi kincsek Magyarországon
Lenyűgözően gyönyörű album! Nagyon nem is lehetett volna „elrontani”, hiszen a téma szinte adta magát, vagyis ragyogó egyházi kincsek színes fotóiból könyvet összeállítani csak nívós végeredményt szülhet. Hapák József fotói ezt bizonyítják is. Ami pedig a tartalmat illeti: Magyarországon több mint harminc egyházi gyűjtemény létezik, szebbnél szebb műkincsek emlékeztetnek a történelmi egyházak múltjára. Már önmagában az is bámulatos, hogy az évszázadok viharai, küzdelmei során fennmaradtak a kézzel fogható, szemet gyönyörködtető relikviák. A római katolikus, az evangélikus, a református, a szerb ortodox, a görög katolikus, a magyar ortodox egyház és a zsidó vallás legjellemzőbb liturgikus tárgyait, az ötvösművészet remekeit, textileket, képeket, szobrokat ismerhetünk meg az igényesen szerkesztett albumból. H. Kolba Judit sorra bemutatja az egyházakat, a tárgyak pedig a szertartásokban betöltött szerepük szerint sorakoznak, rövid magyarázó szövegek kíséretében.

Kubassek János: Útkeresők – Magyar utazók és földrajzi felfedezők
„Szeretném, ha az egész világ vélem utazna, s mindent látna, amit én látok” – írta Xántus János, a földrajztudomány meghatározó személyisége, három világrészen kutató magyar vándor. Nos, invitálását most elfogadhatjuk, de csak elméletben. Kubassek János geográfus, tudománytörténész, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója sorra bemutatja a magyar utazókat és felfedezőket, köztük Benyovszky Móric, Kőrösi Csoma Sándor, Magyar László, Baktay Ervin, Kittenberger Kálmán, Reguly Antal, Teleki Sámuel, Vámbéry Ármin, Stein Aurél, Almásy László, Germanus Gyula és társaik munkásságát. Valamennyi fejezet gazdagon illusztrált, nem csak a tudósokról és munkásságukról láthatók fotók, hanem azokról a területekről is, melyeket „meghódítottak”. Kubassek leírásai pedig azért pontosak és hitelesek, mert ő maga is sokak nyomdokában járt, s megtapasztalta kutató elődei kalandjait.