Pajzánok a magyar népmesék?

A román médiafelügyelet (CNA) illetlennek minősítette a Magyar népmesék rajzfilmsorozat szinkronizált változatát, mely január elején került az ottani képernyőkre. Az erdélyi Krónika című napilap tájékoztatása szerint a CNA állítja, hogy a Magyar népmesékben állatkínzásra utaló jegyek és jelenetek láthatók. A királykisasszony jegyei című részben – amit magyar kisgyermekek tízezrei kedvelnek és ismernek – szeméremsértő részletek tűnnek fel, ami sérti a román kisgyermekek erkölcsi fejlődését, s a gyermekek védelmére vonatkozó szabályokat is.

A kifogásolt rajzfilm 1978-ban készült hazánkban, amit Jankovics Marcell és Horváth Mária rendezett, a magyar változatban pedig Molnár Piroska színművésznő mesél. Az említett népmese a szegénylegény történetét mutatja be, aki három kismalacot ad a királykisasszonynak cserébe azért, ha a leány előbb térdig, majd köldökéig, végül nyakig felhúzza a ruháját, így felfedve születési anyajegyeit. Ezt a jelenetet a román CNA szeméremsértőnek és pajzánnak találta. Állatkínzásnak pedig azt minősítették, amikor a szegénylegény felvágta a vele gúnyolódó gazdag úrfi lovának lábán a bőrt.

Az amúgy leginkább gyermekbarát rajzfilmeket sugárzó Minimax csatorna egyes meséi a CNA döntése értelmében főműsoridőben indexre kerültek. Így a Magyar népmesék egy részét csakis 22 óra után lehet műsorra tűzni Romániában. Feltételezzük, hogy az olykor horrornak számító Grimm-testvérek meséit is hasonlóképpen nagyító alá veszik és szankcionálják keleti szomszédunk illetékesei. S vajon lehetséges, hogy a jövőben a Piroska és a farkas, a Jancsi és Juliska, A hét kecskegida, s a többi hasonló „állat- és emberkínzó” rajzfilm csak a felnőtteknek való. késői műsoridőben lesz látható Romániában?