Hamisítványok az egri várban

Az egri vár Dobó bástyájában nyílt tárlat története rosszul kezdődött: 2007 őszén ugyanis a budapesti Nagyházi Galériába bevittek egy hagyatékot, melynek darabjai jól-rosszul sikerült hamisítványokból álltak. Akadtak köztük egészen sikerült tájképek, csendéletek, de műkedvelő mázolmányok is.

A koppintott, kissé giccses vásznak sorsa a megsemmisítés lett volna, ha Nagy T. Katalin művészettörténész nem határozza el, hogy új életre segíti az értéktelen gyűjteményt. Sőt, szándéka szerint mozgalommá szélesedhetne az utánzatok „modernizálása”. Kortárs művészeknek adták hát kölcsön a másolatokat, hogy tegyenek azokkal, amit csak akarnak: ha tetszik, szétvághatják, vagy épp ráfesthetnek.

A korábban már Budapesten és Kecskeméten bemutatott szórakoztató anyag most új darabokkal gazdagodott, így hatvanhat művész 80 alkotását láthatja április 19-ig a közönség. Többek között az Egerben oktató Kossuth-díjas, Földi Péter pingált rá az egyik tájképre egyet jellegzetes madaraiból. A feledésre ítélt hamisítványokat jó néhány neves festő „aktualizálta”, többek közt a néhány hónapja elhunyt El Kazovszkij, a Hevesben élő Bukta Imre vagy épp ef Zámbó István.

Ezúttal a fiatal művészek is lehetőséget kaptak, hogy próbálgassák oroszlánkarmaikat. Akadt olyan kép, amire harsány feliratok kerültek, s olyan is, amire gombolyaggal játszó macskák sokaságát rajzolta a fazonigazító piktor. Hogy viszonyítási alapot is kapjanak a tréfásan, játékosan átfestett másolatok, Dobó városában eredeti képeket is kiállítottak. Akad a tárlókban Csók Istvánnak, Aba Novák Vilmosnak, Rippl-Rónai Józsefnek és Gulácsy Lajosnak garantáltan a művész ecsetvonásait viselő alkotása.