Látott-e Dürer orrszarvút?

Pedig az orrszarvút még csak nem is látta személyesen, ugyanis a hajó, amivel az állatot szállították, sajnos elsüllyedt. Így Dürer az elbeszélések alapján, no és saját fantáziájára hagyatkozva alkotta meg a vastagbőrűt. Így született az egyik legismertebb grafikája, melyet szintén kiállítottak az egri Nagy Zsinagóga Galériája tárlatán, több bibliai témájú metszet és a kortársak munkái társaságában.
Dürer ellenállhatatlan művész volt – ezt bizonyítja, hogy nemcsak I. Miksa német-római császár kegyeit sikerült elnyernie, hogy aztán személyesen illusztrálhassa az uralkodó imakönyvét, de még Rembrandt is nagy csodálói közé tartozott. Sőt a közönségsikert sem kellett nélkülöznie, metszetei ugyanis nem hiányozhattak a XV–XVI. század fordulóján az egyszerűbb családok otthonaiból sem. Már a saját korában népszerűvé vált a Passió-sorozata, valamint az egyik leghíresebb műve, a Lovag, a halál és az ördög is, mely szintén megcsodálható Egerben. „Életem úgy alakult, ahogy vártam” – méltán jegyezhette ezt számos önarcképének egyikére a hullámos hajú, eszményi vonásokkal megáldott művész már huszonévesen. Nem elég ugyanis, hogy szakmai babérokkal dicsekedhetett, de a gyengébb nemnél is sikereket aratott. Házassága nem volt épp boldognak mondható, ám erényes, kissé száraz arcú felesége ügyesen kereskedett férje képeivel.
A kiállítás anyagát a Kelet-szlovákiai Múzeumból, Kassáról kapták kölcsön az egriek. A gyűjteményt május 10-éig tekinthetik meg a késő gótika és a reneszánsz művészet iránt érdeklődők.