Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Ha valamit nem örökítenek meg bélyegen, az olyan, mintha meg sem történt volna – mondta egyszer öreg bélyeggyűjtő ismerősöm. Tény, hogy a történelem jelentős eseményei mind visszaköszönnek ránk a postabélyegekről. Ilyen 1848. március 15., valamint a ’48-as forradalom és szabadságharc is.
Kép: magyar posta bélyeg múzeum 1948 szabadságharc 2009 03 09 Fotó: Kállai Márton
A bélyeggyűjtők úgy tartják számon, hogy 1871-ben bocsátották ki az első önálló magyar bélyeget – Magyarországon azóta félezernél is több híres embert örökítettek meg rajtuk. A leggyakrabban ábrázolt magyar személyiségek között Kossuth Lajos, a szabadságharc szellemi vezére szerepel – őt még amerikai bélyegeken is viszontláthatják a filatelisták. De nem maradtak le a különböző évfordulók alkalmából kiadott bélyegekről a forradalom más nagy egyéniségei sem: levélen meg levelezőlapon járta be az országot a múlt században Petőfi Sándor – mintegy tucatnyi magyar bélyegen szerepel –, gróf Batthyány Lajos, Görgey Artúr, a tizenhárom aradi vértanú, a márciusi ifjak. Ezeken kívül művészeti alkotások – költemény, festmény – is felkerültek az enyves hátú értékpapírokra. Meg kell említeni azt a sajátos bélyegsorozatot, amelyet 1948-ban, a forradalom centenáriumára adtak ki, kellemetlen idők közepette: óvatos módon egyetlen személyiség sem szerepel a tizenegy címlet hat képén: csupán lobogó, Landerer nyomdagépe, börtönablak, honvédfelszerelés, Nemzeti dal-illusztráció, valamint a kor szellemének némiképp ellentmondva, a Kossuth-címer – ez utóbbi négy (!) címleten is.
Van viszont olyan, 1948-hoz kötődő filatéliai érdekesség is, amelyről már kevesebben tudnak. Bélyegkibocsátás terén Magyarország az elsők között lett volna a világon, ha 1848-ban Kossuth Lajos kormányát nem akadályozzák meg a szabadságharc oly szomorú fejleményei. (A világ első, enyves hátú postai bélyegét 1840. május elsején bocsátották ki Nagy-Britanniában. Korábban a postai csomagokért utólag, súlytól és távolságtól függően kellett fizetni.) A bélyegterv már készen volt, az akkoriban jogászként tevékenykedő Than Mór alkotta. A címeres, piros-fehér-zöld színekben elképzelt bélyeg, bár a kormány a világosi fegyverletételig hurcolta magával a mintát, végül nem születhetett meg. Az eredeti rajz szerencsére átvészelte a történelem viharait, s az 1920-as években egyszer csak előkerült.
Szabadságharcunk mindenesetre méltó módon és gyakorisággal jelen van postabélyegeinken. És legyünk némiképp büszkék: ha a történelem számunkra kedvezőbben alakul, Ausztriát két évvel előztük volna meg a bélyegkiadás terén.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu