Hány nőt csókolt Tony Curtis?

Még nem kapott szobrot édesapja szülővárosában, Mátészalkán. Pedig ott azt szeretnék, hogy a hajdani pruszlikszabó világhírű fiának, Tony Curtisnek azt jelentse Szalka, amit Elvis Presley-nek Memphis. A nyolcvannégy éves világsztár a napokban Budapestre jön, hogy bemutassa önéletrajzi kötetét.

KultúraCsontos Tibor2009. 04. 20. hétfő2009. 04. 20.
Hány nőt csókolt Tony Curtis?

Mátészalkán büszkék arra, hogy magukénak tudhatják a hajdani szalkai pruszlikszabó világhírű fiát, Tony Curtist. Régi tervük, hogy Tony kiállítsa festményeit a helyi zsinagógában, s hírét vinné településüknek a világban. Azt szeretnék,, hogy Mátészalka azt jelentse Tony Curtisnek, mint Memphis városa Elvis Presley-nek. Bár még szobrot nem állítottak neki, egyelőre a 2004-ben kapott Pro Urbe-díjjal kell vigasztalódnia a Los Angelesben élő színésznek.

Apja lábnyomát kereste
A város korábbi polgármestere, Bíró Miklós azt mondta: jó lenne, ha Mátészalkát végre nem a fekete vonattal és a nagy nőcsábászGacsaj Pestával azonosítanák, hanem iparával és persze Tony Curtisszel is. Ennek talán az lehet az oka, hogy korábban nem ápolták a kapcsolatot az egykori hollywoodi üdvöskével, akinek édesapja révén vannak szalkai gyökerei. Tony Curtis először 1985-ben járt a városban, ahol azt írta a helyi múzeum vendégkönyvébe: „Keresem apám lábnyomát a mátészalkai utcákon!”

Bizonyos szempontból Curtis talán vállalná a Gacsaj Pestával való rokonságot is, hiszen ő is mindig nagy nőfaló volt. Évekkel ezelőtt Mátészalka környékén Gacsaj Pesta vére címkéjű vörösbort is lehetett kapni, s azzal kínálták, hogy ez a szeszféle serkenti a szexuális vágyakat. Tony Curtis vére címkével még nem dobtak piacra ilyesmit, de a színész legutóbbi, 2004-es látogatásakor is dicsekedett azzal, hogy nincs annyi magyar a világon, amennyi nőt ő már megcsókolt, és ezért sem lehetett volna belőle például pap.

Ilyen mondatokat a világsajtó is szívesen idézne, a város mégsem használta ki soha a szalkai pruszlikszabó, Schwarz Herman fiának világhírét. Még karácsonyi vagy újévi üdvözleteket sem küldtek neki, hogy legalább érezze: Mátészalkán is számon tartják és gondolnak rá. Tony Curtis Baráti Kört sem szerveztek, kiadványt sem jelentettek meg az életéről. A feltételezett szülői házon sem díszeleg emléktábla, amely hirdetné, hogy innen vándorolt ki 1922-ben Schwarz Hermann először Londonba, majd New Yorkba, ahol későbbi feleségével, Helénnel is megismerkedett. Bronx városrészben pedig három évvel később megszületett a kis Bernard Schwarz, akit Tony Curtis művésznéven dédelgetett világhírűvé a hollywoodi álomgyár. Egyébként a mai Kossuth utcában a zsinagóga melletti házat emlegetik Schwarzék lakóhelyeként.

Sokan azt hitték, a város jól megél a művész szalkai származásából, még az is elterjedt, hogy a helyi zsinagógát például Tony Curtis pénzéből újították fel. A város vezetése hiába mondta, hogy nem a pénz miatt szeretnék a kapcsolatot tartani vele, hanem hogy nyilatkozataiban említse meg Mátészalka nevét, s így emlékezzen édesapja szülővárosára. Állítólag néhány éve levelet is írtak neki, azt kérték, népszerűsítse Szalkát, a szalkai embereket, és jelenítse meg a települést, bárhol is jár a világban.

Cigány a metropoliszban
A helyi zsidó családok történetét kutatók szerint nagyon szegény emberek voltak. Schwarz Herman hajójegyére a pénzt az izraelita hitközség tagjai dobták össze. Curtis apjának ettől kezdve nyoma vész, hiszen soha nem látogatott haza. A fia viszont kétszer is járt Mátészalkán. Lovas hintón vitték körbe a városban, s nagyon ízlett neki a szatmári pálinka és a töltött káposzta. A helyi cigányok húzták a fülébe a kedvenc nótáit. Sok történetet meséltek neki édesapjáról, a szalkai falusi életről, és különösen a cigányokról. Nem véletlenül jegyezte meg, hogy New York-ban úgy érezte magát, mint egy cigány a metropoliszban. Utóbbi élménye hatására festett később egy képet Gipsy Prince (Cigány Herceg) címmel.

Otthon magyarul társalogtak, magyar származása nehézségeket jelentett számára, gyerekként nem is beszélt angolul, barátai sem voltak. Lánya, Alexandra Sargent szerint apja keserű gyermekkorára emlékezve támogat nehéz sorsú gyerekeket. (Másik lányával, a színésznő Jamie Lee Curtis-szel nem tartja a kapcsolatot.) Tony Curtis kemény fonetikai leckéket is vett, amikor a haditengerészettől leszerelve, ösztöndíjat nyert és színi tanulmányokat folytatott. Az ötvenes években jutott a csúcsra: minden évben forgatott egy filmet, 1954-ben például hármat is, az időszak amerikai szex-idoljának számított. Ő is erősítette az Amerikába irányuló magyar filmcsináló exportot, amit Cukor György, Kertész Mihály, Lugosi Béla is jegyez. Norman Macrea, az Economist főszerkesztője szerint az amerikai „movie” szó a magyar „mozi” szóból származik, sőt a magyarok Amerikában előbb megteremtették Hollywoodot, mint hogy az atombombát megcsinálták volna.

Gulyás és palacsinta
Braun György a Hatan voltunk című életrajzi könyvében leírja, hogy egyik ismerőse 1952-ben Amerikában A bagdadi tolvaj megtekintése után jó magyarosan elárulta neki: „B... meg, az egyik főszerepet Tony Curtis játssza, a rokonod!” Braun írt a színésznek és kérte, hogy a mellékelt levelet juttassa el édesapjának, Schwarz Manó bácsinak, merthogy valóban rokonok. A Curtis papa visszaírt: amióta a fiam ilyen híres lett, egyszerre rengeteg rokonunk lett... Mégis meghívták vacsorára, amelyen a színész is megjelent első feleségével. Braun úgy emlékszik, hogy 1953-ban Tony Curtis még jól beszélt magyarul, míg a szülei változatlanul törték az angolt. Tony az öccsével, Roberttel is magyarul társalgott, hogy a fiú megtanulja szülei anyanyelvét. Curtis a vacsorán megígérte Braun Györgynek, hogy állást szerez neki egy Beverly Hills-i szűrmesternél, elég azt mondania: ő Tony Curtis rokona. Az állás nem jött össze, a színész száz dollárt akart adni Braunnak, aki megsértődött, és véget vetett a híres színésszel való kapcsolatának. E kötet is fellelhető a mátészalkai Szatmári Múzeumban, ahonnan még hiányoznak a Tony Curtis-relikviák. Ennek ellenére sok helyi szerint rokonszenves, hogy a művész keresi a gyökereit, és sok mindenre emlékszik a magyar nyelvből, főleg mondókákra, ételnevekre, hiszen gulyáson és palacsintán nőtt fel Bronxban.

Hat gyerek, hat unoka
Egyetlen rokona sem él már itt, bár sok az önjelölt, akik a sztár famíliabelijének tartják magukat. Az biztos, hogy a város büszke rá, miként ő is büszke a gyökereire, Ott volt például Goda Krisztina és Andy Vajna Szabadság, szerelem című filmjének 2006-os washingtoni bemutatóján. Simonyi András, volt amerikai nagykövetünk – Tony Curtis barátja – meséli, hogy a vetítésre a Fehér Házban került sor. Az elnöki mozi ötven férőhelyes: szélesvásznú vetítéssel, szuper hangtechnikával, hihetetlenül kényelmes fotelekkel. Családias összejövetelre emlékszik, ami egy diplomata számára értékesebb a formális találkozóknál. Megjelent Andy Vajna producer, Goda Krisztina rendező, Oláh György Nobel-díjas kémiaprofesszor és Tony Curtis is, aki utoljára jó barátjánál, Kennedy elnöknél járt a Fehér Házban.

A hercegnek egyébként hat gyereke van, egyik fiát tizenkilenc éve veszítette el, aki heroin-túladagolásban halt meg huszonhárom évesen. Hat unokájából négy a családban született, kettőt a színésznő lánya, Jamie Lee fogadott örökbe.

A nyolcvannégy éves színész  a napokban kezdődő Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon személyesen mutatja be a Hollywood hercege című önéletrajzi kötetét. Kiállítása is nyílik a Virág Judit Galériában.

A képeket Tony Curtis-nek az Alexandránál most megjelenő, Hollywood hercege című életrajzi könyvéből kaptuk.

Bármelyik fotóra kattintva megnyílik képgalériánk!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek