Átléphettük-e az országhatárt?

A rendszerváltás előtt a magyarok döntő többsége inkább csak fotelban ülve járta be a világot: bár a kiadók terjedelmes, illusztrált köteteket jelentettek meg távoli egzotikus vidékekről, külföldi tapasztalatokat Jugoszláviában, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Bulgáriában, s az NDK mellett legfeljebb a Szovjetunióban szerezhetett a magyar. Voltak ugyan néhányan, akik a vasfüggöny felgördülése előtt is messzebbre jutottak a „baráti” országoknál, de a tapasztalatok azt mutatják, ez mindig sok lemondással járt.

A Visszajátszás következő adása róluk szól. Mindenekelőtt Konrád György íróról, aki ugyan a 70-es, 80-as években betiltott szerző volt Magyarországon, Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban ismert írónak számított. Konrád a hatvanas évek közepétől városszociológiai kutatásokat végzett Szelényi Ivánnal, közös tapasztalataik alapján írták meg 1974-ben Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz című társadalomelméleti művet. „Jutalmul” elvesztette állását, letartóztatták és tiltólistára került, 1989-ig hivatalosan egy sor sem jelenhetett meg tőle Magyarországon. Minthogy eddigre már két regényét adták ki német nyelven, 1976-ban a Deutscher Akademischer Austausch Dienst berlini művészprogramjának kuratóriuma egyéves ösztöndíjat ajánlott föl neki. Konrád egy évet Berlinben, majd még egyet amerikai kiadójának ösztöndíja révén az Egyesült Államokban töltött, aztán az elkövetkező években újabb nyugat-európai és New York-i vendégeskedés után megjárta Jeruzsálemet is.

Külföldi utazásairól mesél a Visszajátszásban a korábban Afrikával foglalkozó újságíró, Kurucz János is, aki természettudós barátjával, Pogány Ferenccel hátizsákos turistaként járta be a világot, szintén a rendszerváltás előtt. Példájuk a rendszerváltás egyik sikertörténete is, hiszen saját utazási tapasztalataikra építve hozták létre 1989-ben utazási irodájukat, az utazási tanácsadó központként is működő Vistát. A hivatalos, 1989 előtt elérhető turizmus világáról a volt idegenvezető, Mészáros Eszter rántja le a leplet. Az ő élményei ugyanis meglehetősen lehangolók: általánosan elfogadott szokás volt, hogy az idegenvezetőknek hazatérve jelenteniük kellett a kísért utasokról, sőt nem egyszer beépített utasok ügyeltek a magyar turistákra. Vigyázó tekintetük ellenére volt rá példa, hogy Mészáros Eszter kevesebb nyaralóval tért haza Magyarországra, mint amennyivel elindult: egy-egy utasa a disszidálás viszonylag rizikómentes megoldásaként élt a társasutazás lehetőségével.

A világútlevél bevezetése után persze már nem volt szükség ilyen trükkökre, bár a magyar turistát ettől függetlenül még sokáig, távolról meg lehetett ismerni külföldön. Aztán megszűnt a műszaki határzár 1989. májusában…

Visszajátszás, 18. rész: A határátlépő, május 4.,, hétfő, 23.10, m1