Miről mesél Sissy szobra?

– Emlékszik, miről írt az első budapesti tudósításában? – kérdeztük Bob Denttől.
– A budapesti Beatles Klubról és szervezőiről, Szikora Róbertről és az R-Go együttesről. A Liverpool Echo című népszerű esti újságban jelent meg. Karrierjükön nem lendített, de tudósítói pályám fontos állomása ez a cikk. A fényképeken a popsztárok bepréselték magukat egy telefonfülkébe, a villamossíneken egyensúlyoztak. Gondolom, a Beatles tagjainak bolondozásait akarták utánozni.

– Könyveiből kiderül, egy kis bolondozásért ön sem megy a szomszédba...
– Emlékszem, amikor elször jöttem Bécsből Budapestre, az autópályán úgy tűnt, hogy Magyarországon milyen sok települést hívnak Kijáratnak. Egyik liverpooli barátom, aki kocsival érkezett látogatóba, azzal csöngetett be hozzám, hogy Hegyeshalom! Meglepődött, milyen kedvesen üdvözlik az autóval érkezőket ebben az országban azzal a nagy táblával, rajta a Shalom köszönéssel.

– Én pedig azon a történetén lepődtem meg, mely szerint Anglia egy magyarnak köszönheti a beton lakótelepeit.
– Tény, hogy az angliai beton lakótelepek építésének fő szorgalmazója egy magyar emigráns építész volt, aki 1987-ben halt meg Angliában. Állítólag annyira népszerűtlenek voltak az épületei, hogy Ian Fleming, a James Bond-sztorik írója róla nevezte el egyik negatív hősét.

– A 007-es eleddig elkerülte a budapesti panelrengeteget, miközben az Economist Intellgince Unit minapi felmérése szerint Budapest a legélhetőbb kelet-európai főváros. Ön tovább megy: Budapest dunai panorámáját az egész világ egyik leglenyűgözőbb városközpontjaként emlegeti.
– A Duna-parti panorámától máig eláll a lélegzetem, nem is értem, hogy a tősgyökeres budapestiek miért nem értékelik ezt a látványt, amely a Margit-híd közepéről, a folyásirányba nézve, a legszebb. Szerintem, ha valaki a budapesti tartózkodása alatt megbetegszik, nem menjen orvoshoz: jobban teszi, ha felül a 4-es vagy 6-os villamosra, s átmegy a Margit-hídon. Az a látvány minden gyógyszernél hatásosabb.

– A vidéki Magyarországon is vannak kedvelt helyszínei?
– Szeged az egyik kedvenc városom, talán a Budapestre emlékeztető építészeti hangulata és a Széchenyi tér miatt, amely szerintem Magyarország egyik legvonzóbb tere. Szeretem Hévízt, Harkányt, Hajdúszoboszlót – mintha valami különleges lenne a H betűben... S hogy érdekesebb legyen, én egy Harrogate nevű városban születtem, amely szintén fürdőváros. Egyébként a magyar kuriózumok között tartok számon olyan helységneveket, amilyen Nemesboldogasszonyfa, Ebédvesztőpuszta, Chernelházadamonya.

– Otthoni kiadóknak Magyarországról írt könyveiben rendre szerepeltet kevésbé közismert brit kapcsolatokat is. Megemlítene néhányat közülük?
– Kiderült például, hogy az író Charles Dickens ük-ük-ükunokája, Catherine Dickens ingatlanügynökséget vezet Budapesten. S bár Dickens sosem járt Magyarországon, tíz évvel Széchenyi István halála után méltatást írt a legnagyobb magyarról. A legmeglepőbb brit kapcsolat Lord Rothermere angol sajtómágnással kapcsolatos. Nagy-Britanniában nem is nagyon tudják, hogy miután 1927-ben, a Daily Mailben megjelent egyik cikkében a trianoni békeszerződés revízióját szorgalmazta, valóságos Rothermere-kultuszt váltott ki Magyarországon. A lord olyan népszerű volt, hogy utcákat neveztek el róla szerte az országban, még dal is született róla Lord Rothermere azt üzente címmel, s egyszer még a magyar koronát is felajánlották neki.

– Megpróbálta kideríteni, hány utalás található Shakespeare műveiben a magyarokra, illetve Magyarországra. Mire jutott?
– A Magyarország kívülről, belülről című könyvemben megemlítem, hogy a liverpooli Központi Könyvtárban rábukkantam a Shakespeare Concordance című vaskos kötetre, amelyben az összes szó benne volt, amit Shakespeare valaha leírt. Megtudni belőle, melyik szót hányszor és milyen összefüggésben írta le. Shakespeare életművében három utalás történik a magyarokra és Magyarországra. Ezek egyike A windsori víg nőkben található: „Oh base Hungarian wight!” vagyis „Ó, aljas magyar fickó!” Csakhogy a kifejezésnek semmi köze a nemzetiséghez, a „hungarian” a XVII. században becsmérlő kifejezés volt Angliában, tolvajt, éhenkórászt, ágrólszakadtat jelentett. A negatív csengés talán a magyarországi törökellenes háborúkból visszatért nincstelen katonáknak köszönhető, ráadásul a hungarian hasonlít a hungry, éhes szóra, s az éhező ember nem ritkán lop is.

– S már itt a legújabb kötete, a Mesélő szobrok, melyben Budapest köztéri emlékműveit „mesélteti”.
– Budapest a szobrok városa. Sokszor elmegyünk e szobrok, emlékművek mellett, melyekről nem tudjuk, kit ábrázolnak, milyen eseményeket idéznek, nem ismerjük a történetüket, ebből a szempontból mintha „láthatatlanok” lennének. Sissi, Erzsébet királyné szobra arra is példa, milyen hosszú idő telik el az ötlettől a megvalósításig. Az osztrák sógornőm által „Közép-Európa Dianájának” nevezett Sissi szobrára az első pályázatot 1900-ban hirdették meg, de csak 1932-ben került sor az avatására. Mesélnek a szobrok készítésük körülményeiről is. A Parlament északi oldalán álló Károlyi Mihály szobrot Varga Imre tervezte, akinek műtermébe ellátogatott Károlyi akkor még élő özvegye, Andrássy Katinka is. Megnézte a készülő munkát, de tiltakozott az ellen, hogy Károlyi monoklit és díszzsebkendőt viseljen, mivel a férje sohasem használt ilyesmiket. Aczél György is elment a műterembe, javaslatára megmaradt a monokli, de a díszzsebkendőt elhagyták.

– Ezúttal is írt egyik magyarországi rögeszméjéről. Nos, Schwimmer Rózsáról előző könyvében ugyancsak oldalakon át regélt, ezúttal azt kifogásolja, hogy nem kapott szobrot Budapesten. Ki volt Schwimmer Rózsa?
– 1877-ben született Budapesten, 1903-ban segített létrehozni a Magyar Dolgozónők Szövetségét, megalapította a Feministák Egyesületét és szerkesztette A nő című lapot, aminek révén kapcsolatba került a nemzetközi nő- és békemozgalommal. Izgalmas személyiség, kitűnő és jó humorú szónok volt. Károlyi Mihály kormánya idején kinevezték svájci nagykövetnek, így ő lett az első női nagykövet a magyar és a nemzetközi diplomácia történetében. 1948-ban Nobel-békedíjra javasolták, de mielőtt megkaphatta volna, hetvenegy éves korában meghalt. Emléke kihullott a magyar történelemből, utcát sem neveztek el róla és szobrot sem kapott.

– Mi tagadás, eddigi hét, rólunk szóló könyve szerint alaposan beleásta magát a magyar irodalomba, történelembe, kultúrhistóriába. Mondhatni, hogy magyar lett?
– Legfeljebb félmagyar és háromnegyed budapesti. Ami viszont a babgulyást, a pálinkát és a Mindig van egy kiskapu mondást illeti, százszázalékos magyarnak vallom magam.

– Gondolom, sokan és sokszor megkérdezték már, mi hiányzik önnek a legjobban Angliából.
– A jó angol sör és az igazi, hagyományos, barátságos angol pub, melyben szőnyegek, puha karosszékek vannak és a falakon fényképek lógnak. A magyar kocsma berendezése ridegebb. Végül is megszerettem a magyar söröket. Vagy csak megszoktam őket?

Kattintson bármelyik fotóra és megnyílik a képgalériánk!