Einstein pénzt ígért a válásért cserébe

Azt mondják, Albert Einsteint mindenki ismeri. Azt persze nem állítanánk, hogy tudományos tételeit mormolja a nép, de pimasz arckifejezésére, égnek álló hajára, kiöltött nyelvére, s az ilyen pózokban róla készült meghökkentő fotókra igenis emlékezünk. Szállóigévé vált mondatai pedig az összetéveszthetetlen különc zseni védjegyeivé váltak.

Ennél jóval többet megtudhat az, aki végigolvassa Walter Isaacson majd’ hétszáz oldalas könyvét, mely az első laptól az utolsóig Einsteinről szól, akit a 20. század legnagyobb lángelméjének tartottak. Gyermekkorától fogva lázadó volt, elveit soha nem adta fel. Tudományos munkásságát és magánéletét is határtalan kreativitás és képzelőerő jellemezte.

Einstein 1905-ben a svájci szabadalmi hivatal alkalmazottjaként négy olyan tudományos cikket publikált, melyek új alapokra helyezték a fizikát. Meg is hökkent rajta a világ! Azt viszont nemigen verték nagydobra, hogy a zseniális tudós felesége, a szerb származású Mileva Maric – aki főiskolai évfolyamtársa volt – segített a matematikai összefüggések tökéletesítésén és az egyenletek javításán. Amikor megromlott a házasságuk, Einstein megígérte, hogy a Nobel-díjával járó pénzt neki adja, cserébe a válásért. Csakhogy az elismerésre várni kellett, mivel még évekig nem ismerték el a mester korszakalkotó munkásságát. Aztán persze megkapta a kitüntetést, a pénzt pedig, ígéretéhez híven, volt asszonyának adta. Addigra már új házasságban élt, méghozzá első unokanővérével. Ekkor alkotta meg élete fő művét, az általános relativitáselméletet.

De mindezek csak apró részletei a tudós gazdag életútjának. A könyv szerzője, Walter Isaacson – aki korábban a Time magazin főszerkesztője, a CNN igazgatótanácsának elnöke volt, most pedig az Aspen Institute igazgatója – nem csak arra világít rá, hogy miként működött Einstein elméje, hanem hiteles képet alkot a zseni által elénk tárt univerzum titkairól, s magáról az emberről is, aki ezeket felfedezte. Ez az első teljes életrajz, mely korábban nem ismert dokumentumokra épít – időközben ugyanis a kutatók számára hozzáférhetővé vált Einstein összes írásos emléke. Az író korábban megjelent forrásokat, a tudós feljegyzéseit, pályatársainak visszaemlékezéseit is felhasználta, így alakította ki saját Einstein-portréját – ami pedig sokszínű és összetett, mint maga az alany. Nem csak a fizikus, a gondolkodó ember lép elénk, hanem a férfi, a családapa is. Mindazonáltal megkapjuk a választ arra, mi lehet a tudós sikerének titka. Albert Einstein bátran megkérdőjelezte a szokványos gondolkodást, miközben rácsodálkozott a hétköznapi jelenségekre is. Ez a mentalitás olyan erkölcsi és politikai hitvallást eredményezett számára, mely a szellem és az egyén szabadságának feltétlen tiszteletén alapult. Tapasztalatai bölccsé és lázadóvá tették. Érzékletesen fogalmazta meg gondolatait, kisebbik fiának például ezt írta egyszer: „Az élet olyan, mint a biciklizés. Csak úgy tarthatod meg az egyensúlyt, ha mozgásban maradsz.” Ugye, milyen kézenfekvő?

A Washingtonban élő Walter Isacson alapos munkát végzett. De hiszen van már gyakorlata az életrajzírásban, hiszen korábban Benjamin Franklin, illetve Henry Kissinger életét is feldolgozta, s társszerzőként részt vett a II. világháború utáni évtizedek amerikai külpolitikájának alakítóiról szóló kiadvány elkészítésében. Einstein-könyvét alapos forrásjegyzék, részletező jegyzetek, név- és tárgymutató egészíti ki. Az illusztrációkkal viszont szűkmarkúan bánt a kiadó: a testes könyv képösszeállításában csupán húsz fotó szerepel. (Alexandra)

Kattitnson bármelyik fotóra és megnyílik a képgalériánk!