München magyarul

Ha a XIX. században egy lelkes és tehetséges magyar fiatal elhatározta, ő bizony festőművész lesz, nem volt olyan egyszerű dolga, mint ma. Mivel itthon a művészeti képzés még gyermekcipőben járt, a tanulni vágyó ifjaknak nem akadt más választásuk, mint a külföldi mesterekhez fordulni segítségért. Párizs, Düsseldorf, s a később a nemzetközi művészet centrumaként ismertté vált München fogadta be a piktorokat. Az Isar-parti bajor nagyvárosban a XIX. század derekán szinte minden magyar művésznövendék megfordult. A festő-főváros mindegyikük stílusára hatott, elősegítve ezzel a nagybányai művészeti mozgalom és a modern magyar festészet kialakulását.

A diákok több hullámban érkeztek Münchenbe. Az 1850-es évek végén, a történelmi festészet fénykorában a téma legnagyobb mesterei – Wágner Sándor, Liezenmayer Sándor és Benczúr Gyula – éltek és alkottak itt, sőt, a Királyi Képzőművészeti Akadémián tanítottak is. Őket követték a Párizsból érkező fiatalok, többek között Baditz Ottó, Aggházy Gyula, Munkácsy Mihály és Mednyánszky László. Az ő festészetükben is mély nyomot hagyott a sajátos müncheni realizmus. A nyolcvanas években egy tehetséges művész, Hollósi Simon köré csoportosultak a magyar fiatalok – ő szintén a finom naturalizmus szellemében alkotott. Később – 1896-ban – az említett fiatalok közül vált ki azoknak a csoport, akik megalapították a Nagybányai művésztelepet. München azonban egészen az I. világháborúig a magyar festők kedvelt városa maradt.

De nem csupán a magyar festőkre hatott erősen a müncheni művészet: lengyel, horvát és görög diákok is előszeretettel választották tanulmányaik színhelyéül. Nem csoda hát, ha az elmúlt két évtizedben a környező országokban is sorra nyíltak a tárlatok, melyek a müncheni Akadémia hatásait és nemzeti művészetük gyökereit mutatja be. A téma igencsak aktuális, hiszen 2008-ban nagyszabású kiállítással ünnepelte alapításának 200. évfordulóját a müncheni Királyi Képzőművészeti Akadémia. A látogatók több nemzet alkotóinak képeit tekithették meg, de a leggyakrabban magyarokkal találkozhattak: kilenc mű is képviselte hazánk festőit.

A Nemzeti Galéria kiállításán nem csak magyar művészek alkotásait vehetik szemügyre az érdeklődők. Franciaországból és Németországból is érkeztek képek, s a budapesti Szépművészeti Múzeum is több XIX-XX. századi német alkotással járul hozzá a kiállításhoz. E művek segítségével bepillantást nyerhetünk a korabeli magyar festészet fejlődésébe.

A kiállítás 2009. október 1. és 2010. január 10. között tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galériában.

Bővebb információ a kiállításról a Magyar Nemzeti Galéria honlapján olvasható.