Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Az első nemzetközi hírű magyar festő, a romantikus realizmus egyik legkiválóbb hazai képviselője 180 esztendővel ezelőtt született. Ez alkalomból Békéscsabán új musicalt mutattak be Munkácsy Mihályról, továbbá érdekes időszaki kiállítás nyílt a helyi múzeumban.
Kép: Munkácsy Mihály születésének 180. évfordulójára emlékeztek a Fiumei úti sírkertben, Fotó: Illyés Tibor, Forrás: MTI
Alkotásait neves külföldi közgyűjtemények őrzik, Magyarországon legtöbb festménye a Magyar Nemzeti Galériában látható, Békéscsabán Munkácsy Mihály Múzeum és emlékház működik. Az 1950-ben alapított, róla elnevezett díjat, a kiemelkedő képzőművészeti tevékenység elismerésére adható legmagasabb magyar állami kitüntetést minden évben március 15-én adják át. Születésének 180. évfordulóján Békéscsabán egész éves rendezvénysorozat vette kezdetét, többek között bemutatták Gyarmati Gabriella Munkácsy capriccio című kötetének második kiadását, valamint a Békéscsabai Jókai Színház február 23-án tartotta a Munkácsy, a festőfejedelem című musical premierjét.
Ez alkalomból október 27-ig megtekinthető időszaki kiállítás nyílt a napokban a békéscsabai múzeumban Hazafias festészet a négyzeten címmel. A tárlat többek között Munkácsy egyik legismertebb alkotása, a Honfoglalás című kép születésének történetét meséli el a látogatóknak.
Az Országgyűlés új épületének díszítésére és a honfoglalás ezeréves megünneplésére Munkácsy Mihálytól nagyszabású tablót rendelt a magyar állam. A Párizsban alkotó, felkapott festő régóta vágyott a szeretett hazájától érkező megbízásra; a felkérés a magyarok bejövetelének megörökítésére vonatkozott. A festményt a Parlament főrendiházi ülésterme számára, az elnöki pulpitus fölé szánták.
Munkácsy körutazásokon vett részt Nagykovácsitól Szegeden át Miskolcig, jellegzetes karaktereket, ruhákat, kellékeket gyűjtött, munkáját régészek, fotográfusok segítették. Négy évig dolgozott rajta.
Amikor elkészült a monumentális olajfestmény, óriási botrányt kavart.
Sokan azt furcsállták, hogy a festőművész a honfoglaló vezéreket kortárs politikusokról mintázta, a szláv államok pedig dühödten támadták a képen ábrázolt, Árpád előtt meghajló szlávok miatt.
Az 1893-ban elkészült alkotást végül a Nemzeti Múzeumnak adták át. Munkácsy számára hihetetlen volt, hogy nem tartották megfelelőnek arra, hogy elhelyezzék a főrendiházi ülésteremben, ezt leginkább az Országházat tervező Steindl Imre ellenezte. A Honfoglalás csak 1929-ben került az eredetileg tervezett helyére, a Parlamentbe, ahol ma a reprezentációs célokat szolgáló, Munkácsyról elnevezett teremben látható. A kurátor szerint „a történelem elégtételt adott azzal a géniusznak, hogy az Országház képei közül ez az, amelyet a legtöbbször látni a híradókban”.
Talán legismertebb, de mindenképp legmonumentálisabb alkotása, a Krisztus-trilógia első részét Krisztus Pilátus előtt címmel 1881-ben festette. Majd 1884-re készült el a Golgota, s művészi „hattyúdalaként” 1895-ben az Ecce homo. A Golgota megfeszített Krisztusához modell híján magát köttette a keresztre, és az így készült fényképek alapján dolgozott. Az első két óriásfestményt kiállították Amerikában is, ahol Munkácsy Kossuth Lajoséhoz fogható fogadtatásban részesült, a Golgota előtt állítólag letérdepeltek és imádkoztak az emberek. A képeket meg is vásárolta egy amerikai üzletember, így a trilógiát még az alkotó sem láthatta együtt. Az Ecce homo hosszas hányattatás után került Magyarországra, 1924-től Debrecenben látható. A trilógiát csak 1995-ben, Debrecenben lehetett először együtt megcsodálni. A magyar állam 2015-ben megvásárolta a kanadai Hamilton Galériától a Krisztus Pilátus előtt című képet, majd 2019-ben Pákh Imre műgyűjtőtől a Golgotát is – így a teljes trilógia ma a debreceni Déri Múzeumot gazdagítja.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu