Kalandos sorsú corvinák

Mátyás király híres könyvtárának corvinái az európai reneszánsz könyvművészet csúcsát jelentik. A gyűjteménynek csupán a tíz százaléka maradt fenn, szerte a nagyvilágban. Az Országos Széchényi Könyvtár Corvina Programjának célja a kódexek virtuális újraegyesítése egy honlapon. A napokban újabb 28 darab digitális másolata vált elérhetővé a corvina.hu-n.

KultúraSzijjártó Gabriella2024. 05. 27. hétfő2024. 05. 27.

Fotó: OSZK

Török Máté - matemuhely@gmail.com Fotó: OSZK

Mátyás díszkönyvtárának, a budai királyi palotában létrejött Bibliotheca Corvinának a híre messze eljutott, egy olasz humanista még költeményt is írt róla. A gyűjtemény Mátyás halála (1490) után folyamatosan széthullott: az őt követő uralkodók nemigen gyarapították, valószínűleg jó néhány kötetet elajándékoztak belőle, más példányokat elloptak vagy egész egyszerűen elvittek. A bécsi humanisták például tucatszámra hordták ki az országból a corvinákat, amit utólag szerencsének tekinthetünk, merthogy azok a példányok maradtak fenn, amelyek a török érkezése előtt külföldre kerültek. A Konstantinápolyba hurcolt állománynak valószínűleg csak a töredéke élte túl.

Minden egyes corvina – tartalmukon túl díszítésük, aranyozásuk, kötésük miatt is – kivételes, felbecsülhetetlen műalkotás. Fotó: OSZK

Dr. Zsupán Edina kodikológus (kódexkutató), az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Corvina Programjának vezetője nemrég a Rubicon Intézet estjén beszélt a hallgatóságnak Mátyás király corvináiról. Nem árt tisztázni a fogalmakat: minden könyvet, amely a könyvnyomtatás előtt, a kéziratosság világában született, kódexnek nevezünk; a corvinák pedig Mátyás híres könyvtárának darabjai.

A corvinák főként klasszikus szerzők szövegeit tartalmazzák, emellett pedig egyházatyák írásait, illetve kortárs humanisták műveit. Mi az a két nyilvánvaló jegy, ami alapján biztosra vehető, hogy egy kódex egykor Mátyás könyvtárához tartozott? Az egyik a királyi címer a címlapon, a másik a tipikus kötési mód, amit a budai műhelyben dolgoztak ki kifejezetten a Corvina Könyvtár számára: itt egységesítették a beérkezett műveket, illetve új kódexeket is létrehoztak. Ha e két jellemző jegy közül legalább az egyik megvan, corvináról van szó.

A Bibliotheca Corvina korának második legnagyobb könyvtára volt, kutatók szerint fénykorában több mint 2000 kötetet tartalmazott – tudtuk meg Rózsa Dávidtól, az OSZK főigazgatójától. Mára nagyjából 220 corvináról van tudomásunk szerte a világban. Ezeket jelenleg 14 ország mintegy 50 gyűjteménye őrzi; Magyarországon jelenleg öt közgyűjteményben 55 corvina található, közülük a legtöbb, 37 tétel a magyar nemzeti könyvtárban.

Fotó: OSZK

A gyűjtemény minden egyes darabja – tartalmukon túl díszítésük, aranyozásuk, kötésük miatt is – kivételes, felbecsülhetetlen műalkotás. Ezek összegyűjtése csakis a digitalizáció révén teljesedhet ki. Az idehaza őrzött corvinák mindegyikét sikerült már digitalizálni, ezek elérhetők a 2002-ben létrehozott www.corvina.hu honlapon. Merthogy több mint húsz évvel ezelőtt megindult a fennmaradt és a világ könyvtáraiban szétszórva őrzött kódexek szisztematikus, részletes újrafeldolgozása. A külföldi gyűjtemények közül a wolfenbütteli Herzog August Bibliothek járult hozzá elsőként ahhoz, hogy a náluk őrzött kilenc corvina teljes digitális másolata felkerülhessen a cor­­vinás honlapunkra.

A napokban sajtótájékoztatón jelentette be Rózsa Dávid főigazgató és dr. Zsupán Edina kodikológus, hogy a tematikus honlapon újabb 28 darab corvina digitális másolata vált elérhetővé, jó minőségű képekkel, magyar és angol nyelvű adattartalommal. Összegezve: a két évvel ezelőtt újraindított újraegyesítési program keretében 2024 májusáig összesen 46 corvina digitális másolatát sikerült megszerezniük, valamint 19, már korábban beszerzett tétel közzétételéhez kaptak engedélyt. A mostani 28, görög és latin nyelvű kódexet nyolc ország (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Németország, Ausztria, Lengyelország és Csehország) intézményei bocsátották az OSZK rendelkezésére. Remélhetőleg révbe érhet az az álom, hogy Mátyás díszkönyvtára újra Budán legyen – még ha csak virtuálisan is.

Fotó: OSZK

 Törvényileg meghatározott feladata az OSZK-nak, hogy gyűjteményét a megfe­lelő formában digitalizálja. Épületének nyolcadik emeletén mintegy ezer négyzetméteren működik Közép-Európa legnagyobb és legjelentősebb eszközparkú digitalizáló központja. Napjainkra a kapacitása elérte az egymillió oldalt havonta. 
 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek