Mesélő íróportrék

A Petőfi Irodalmi Múzeum megalakulásának 70. évfordulója alkalmából az intézmény az íróportréiból rendezett tárlatot. Az érdeklődők két, egymást követő kiállításon találkozhatnak a magyar irodalom alakjainak tekintetével; az első – amely a műtermi fényképekből és neves fotográfusok munkáiból mutat be jó néhányat, a XIX. század közepétől a 2000-es évek végéig – június 23-ig tekinthető meg.

KultúraSzijjártó Gabriella2024. 05. 27. hétfő2024. 05. 27.

Kép: Móricz Zsigmond és Holics Eugénia (Janka) esküvői képe, 1905 – Uher Ödön felvétele

Móricz Zsigmond és Holics Eugénia (Janka) esküvői képe, 1905 – Uher Ödön felvétele

Jókai Mór magyaros díszruhában, Molnár Ferenc haditudósítóként, Tandori Dezső a Tabánban. Kosztolányi Dezső a nemzetközi újságíró-igazolványának képkockáján. Krúdy Gyula kislányával, Zsuzsával a Margitszigeten, míg Áprily Lajos unokájával, Zsófiával Visegrádon. Kiss Ottó felvétele Mikszáth Kálmánról, amelynek alapján Benczúr Gyula elkészítette közismert olajfestményét az íróról. Híres házaspárok: Örkény István Radnóti Zsuzsával meg Lázár Ervin Vathy Zsuzsával. So­­káig folytathatnám a sort!

Kós Károly, 1972 – Móser Zoltán felvétele. A fotóst az „arcok, ünnepek, templomok, boglyák, szentképek rögzítőjeként" tisztelték. A kiállított Kós-féle páros képéről pedig úgy tartották, hogy „a jellegzetes öregkori arc önmagában is műalkotás, hát még, amikor a szintén idő barázdálta faoszloppal együtt nézzük: nem csupán az erdélyi sors elevenedik meg, de archaikus korokra is pillanthatunk”. Reprodukció: Vajda József Attila

A halandóság törékeny arcai című kiállításon hol ismerős arcvonásokkal, hol kevésbé közismert képekkel találkozhatunk. A legrégibb kép 1854-ből Tiedge János Vörösmarty Mihályról készült, ülő alakos tablotípiája, mely a tárlatban egy vizitkártyaként később sokszorosított, szűkebb kivágatú variánsban tekinthető meg.

Köztudottan a fényképezéshez mindig két ember kell, szoros együttműködést feltételez. Jó példa erre Székely Aladár és Ady Endre közös munkája: a költő a fotókkal is az általa kívánatosnak tartott képet próbálta magáról erősíteni a rajongóiban, és ehhez kiváló szövetségesre talált a fotográfusban.

Móricz Zsigmond és Holics Eugénia (Janka) esküvői képe, 1905 – Uher Ödön felvétele. „Te vagy, édes, te vagy az egyetlen, aki az én hódolatomat, tiszteletemet, alázatos engedelmességemet megérdemled… rettentő ideges, kalimpáló hangulatú, türelmetlen, bolond, szerelmes vőlegény vagyok" – írta egy héttel az 1905. január 5-én megtartott esküvőjük előtt menyasszonyának. Móricz ekkor újságíróként és népköltési adatgyűjtőként dolgozott, és céltudatosan tervezte, hogy „nagy író" lesz. Reprodukció: Vajda József Attila

Petőfit csak egyetlen dagerrotípia örökítette meg, a kiállításon Klösz Györgyöt dicsérő fotómásolatot láthatunk róla 1879-ből. Kiderült, hogy a lánglelkű költő bizony nagyon nem szerette a róla készült dagerrotípiát. Megható olvasni, hogy Arany János a Magyar Írók Segélyegylete javára ajánlotta fel a fényképei forgalmazásából származó bevételt, amelyek a Vasárnapi Újság egykori ajánlása szerint „szobafalak díszei lehetnek”.

Mitől válik ikonikussá egy íróemberről készült fénykép? Mit kell tudnia hozzá a fotósnak? Mi garantálja, hogy csakugyan hű képet közvetít? A tárlat izgalmas kérdéseket vet fel, és számos választ is kapunk. Például Rónai Dénes portréiról Móricz azt írta: „ő lelket is fotografál”.

Szilágyi István, Kolozsvár, 2006 – Kaiser Ottó felvétele. A fotóművész 2006-ban eltervezte, hogy meglátogatja és fényképezni fogja az írót. Így emlékszik erre: „Szilágyi Pistáról portrét? Reménytelen! – mondták. Öntörvényű a pali. Azután mégis fogadott, sőt, kivitt a hétvégi házába is. Azt hiszem, az volt a szerencsém, hogy kattogó masinával a kezemben úgy nézett rám, ahogyan az autószerelőjére vagy az optikusára szokott." A Kossuth-díjas író idén márciusban hunyt el. Reprodukció: Vajda József Attila


 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek