Fotógalériát nyit a Fortepan közösségi archívum Kőszegen (videó)

Lissák Tivadar (1909-1967), a XX. század közepének vérzivataros időszakában élt gépészmérnökről csak fél évszázaddal halála után derült ki, hogy tehetséges fotós volt – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.

Azt írták, a Lissák Tivadar fotónaplója című kiállítás megnyitója július 25-én, csütörtökön 17 órakor lesz Kőszegen, a Táblaház utca 9-ben. Az ingyenesen látogatható 60 képes kiállítás szövegei magyarul és németül is olvashatók.

A közleményben Tamási Miklóst, a 2010-ben alapított Fortepan alapító-szerkesztőjét idézik, aki az új kiállítótérről elmondta: négy évvel ezelőtt vásárolták meg a romos állapotú műemlék épületet Kőszegen. Olyan házat kerestek, ahol nem csak lakni lehet, de egy fotógalériát is ki tudnak alakítani. Az épület mára lakható, és barátok, támogatók segítségével a kiállítótér is elkészült. Az épület földszintjén – Vidor Ágoston kárpitosmester volt műhelyének helyén – megszületett a Fortepan Fotógaléria.

A Fortepan alapító-szerkesztője elmondta:

A Virágvölgyi István kurátor által írt bevezető szerint Lissák Tivadarnak veleszületett tehetsége volt a fotózáshoz, gyönyörű képeket készített, amelyeket fél évszázadig csak a család láthatott. A fotós a zűrzavaros XX. század leghányatottabb időszakában élt, így sok érdekes élethelyzetet örökített meg 1934 és 1948 között – emeli ki a kurátor.

Lissák Tivadar nem lankadó kíváncsisága miatt nem csupán a bevett alkalmakkor, utazásokon vagy családi ünnepeken nyomta le az exponálógombot, de a műfajokat vegyítve készített fotókompozíciós gyakorlatot egy budapesti légoltalmi árokrendszerről vagy éppen divatfotónak is beillő csendéletet feleségének a Balatonban sétáló szüleiről – írta.

A kurátor kiemelte: 

A fotós halála után családja öt évtizeden át őrizte nyolcezer negatívját, amelyből 2200 felkerült a Fortepan digitális fotóarchívumba is 2014-ben.

Az 1909-es születésű, harmadik generációs mérnökember Lissák Tivadar először a Siemens, majd az Elektromos Művek technikusaként dolgozott Budapesten. Emellett pedig autodidakta amatőr fotós volt, mindig a nyakában lógott a kamera. Munkája miatt sokat utazott, ezekre az utakra többször elvitte feleségét, Lengyel Máriát is, aki gyakran feltűnik képein. Az 1940-es évek közepétől fotóinak másik gyakori szereplője lett nevelt lánya, Bárdos Cecília.

Lissák az 1938-as eucharisztikus világkongresszustól kezdve rendszeresen készített politikai témájú képeket is. Fontos volt számára például a budapesti falragaszok megörökítése, a háborús agitáló és antiszemita plakátokat is nagy mennyiségben dokumentálta – irják a kiállítás bevezetőjében.