Nemzetmentő irodalmár

Pósa Lajos tanár, költő, lapszerkesztő halálának 110. évfordulójára emlékezve nemrég megkoszorúzták a budapesti Fiumei úti temetőben a sírját és a Városligetben a szobrát, ahol a költő dédunokaöccse, Pósa Zoltán író, költő, újságíró tartott emlékbeszédet több mint ötven felvidéki irodalombarátból álló delegáció előtt.

Kultúra2024. 07. 22. hétfő2024. 07. 22.
Nemzetmentő irodalmár

Az emlékutat és az ünnepséget Pósa Homoly Erzsó, a Muskátli című gyermek-ifjúsági folyóirat főszerkesztője és férje, Pósa Dénes, a nemesradnóti református gyülekezet világi vezetője, főgondnoka szervezte meg. Pósa Zoltán beszédében felidézte, hogy Jókai Mór az Üstökös című folyóiratának hasábjain közölte Darázs álnéven dédnagybátyja három költeményét, s ezzel elindította a magyar költészet égboltján Pósa Lajos költői pályáját. Arany János, Kosztolányi Dezső, Gárdonyi Géza, Tömörkény István, Bródy Sándor és mások kimondják, leírják, hogy Pósa a legméltóbb szellemi utódja Petőfi Sándor, Arany János, Tompa Mihály népi-nemzeti gyökerű költészetének. Ő a magyar gyermekirodalom és annak két úttörő fóruma, a hamar megszűnt szegedi Jó Barát és a legendás Én újságom című folyóirat megteremtője, ezenkívül a soknemzetiségű Budapest magyarrá avatója.

Verseivel divatba hozta a századvég bús-borongós hangulatában az életörömöt, valamint a felvidéki, hegyvidéki, az alföldi magyar tájak szeretetét. Azt hirdette, hogy a hazaszeretet, a szülők iránti határtalan tisztelet, az élet értékeinek megbecsülése és mindenekelőtt a feltétel nélküli istenhit vezérelheti vissza a magyarságot és az emberiséget az egyetemes pusztulás apokaliptikus ösvényeiről. Életműve nem kevesebb, mint nemzetmentő irodalom. 
 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek