Múltban gyökerező ihletek közt

Még a költő születésének kétszázadik évfordulója alkalmából, a Petőfi 200 eseménysorozat részeként a Kecskeméti Katona Jó­­zsef Múzeum országos pályázatot hirdetett képző- és iparművészek számára. Nem a „nemzeti költő” sokadik portréját várták, hanem arra ösztönözték az alkotókat, hogy mélyedjenek el Petőfi költészetének tartalmi elemeiben, s azok hatásai tükröződjenek munkáikban. A be­­érkezett nagyszámú pályázat közül a zsűri összesen 113 alkotó 123 művét, sorozatát javasolta bemutatásra, amit 2022. november 19. és 2023. június 11. között rendeztek meg a kecskeméti Cifrapalotában.

„Petőfi művészetének tartalmi részei, eszközei bizony sokszor háttérbe szorultak a költő kultikus alakjához, a magyar történelemben, művészetben betöltött szerepéhez képest, és a portrék is – bár kértük ezek mellőzését – szép számmal képviseltették magukat. A jelenséget, mely tárlatunk összképét is jelentősen befolyásolta, sokan fogalmazták meg, főleg a magyar irodalom jeles képviselői gondolatainak segítségével” – jellemzi az országos képző- és iparművészeti tárlaton látott műveket ifj. Gyergyádesz László művé­szettörténész, a vendégkiállítás kurátora.

Most Bicskén tekinthető meg a Petőfi költészete a kortárs képző- és iparművészetben című anyag, amit a kecskeméti múzeumnak ajándékozott alkotásokból válogattak. Mások mellett Albert Judit, Bohus Áron, Decsi Ilona, Elek Ágnes, Gyémánt László, Hegedűs 2 László, Kiss Ilona, Lisányi Endre, Miklós Árpád, P. Boros Ilona, Pittmann Zsófia, Szamos István, Tóth Yoka Zsolt és Vass Tibor jegyzi a műveket.

A kecskeméti székhelyű, országos hatókörű Tűzzománcművészek Magyar Társasága 1997-ben alakult azzal a céllal, hogy közösséggé kovácsolja az alkotókat, és az általuk képviselt műfaj szinkronba kerülhessen a kortárs művészeti törekvésekkel. Évente legalább egy kiállítást szerveznek, többek között bemutatkoztak már Budapesten, Egerben, Győrben Kecskeméten, Mezőtúron, Nagybányán, Nagykanizsán, Nyíregyházán, Nyírbátorban, Szegeden és Szolnokon. „Kortárs zománcművészetünkre a mai napig jellemző az a fajta sokszínűség, amely már a hatvanas években megjelent. Alkotóink ugyanis számos művészeti ág felől érkeztek, azaz közel egyforma eséllyel, de éppen ezért sokféle megközelítésben képesek alkotni ezzel a számukra többnyire új technikával” – mutatja be helyzetüket ifj. Gyergyádesz László, aki az egyesület elnöke és a csoportos kiállítás kurátora is egy személyben. A több ezer éves történeti múlttal rendelkező tűzzománcozás gyökeresen átalakulva tökéletesen reflektál a mai törekvésekre, mindazonáltal új utakat is keres.

A bicskei tárlaton többek között Balanyi Károly, Báron László, Czóbel Marianna, Goór Imre, Hévízi Éva, Hollósy Katalin, Kónya Gyula, Koszta Zsófia, Kőrös Sára, Blaise Simon Balázs, Szűcs József, Tóth Szvetlána és Turi Endre alkotásai láthatók.