Leleplezték a Vatikánban a felújított Belvederei Apollónt

Ötéves restaurálási munkák után keddtől ismét látogatható a Vatikáni Múzeumokban a gyűjtemény egyik ékköve, a Belvederei Appollón.

KultúraMW 2024. 10. 19. szombat2024. 10. 19.

Kép: A Bevederei Apollón a vatikáni gyűjtemény ékköve, Fotó: Rufer Entertainment, Forrás: Shuttterstock

Apollo,Belvedere,Sculpture,In,The,Vatican,City
A Bevederei Apollón a vatikáni gyűjtemény ékköve
Fotó: Rufer Entertainment Forrás: Shuttterstock

Apolló görög isten II. századból származó, a klasszikus szépség mintaképének tartott márványszobra 1489-ben Rómában történt felfedezése óta képzőművészek és költők nemzedékeit ihlette meg. Nevét onnan kapta, hogy Giulio della Rovere, akinek a tulajdonában volt, II. Gyula néven a pápai trónra kerülve a vatikáni épületegyüttes Cortile de Belvedere néven ismert udvarában helyezte el.

A restaurátorok éveket töltöttek a Belvederei Apollón felújításával, kijavították a repedéseket a térdén és a lábszárán, lézerrel tisztították meg a krémszínű szobor egészét, és karbonszálas rudakkal erősítették meg a talapzatát a nagyobb stabilitás érdekében. A Nápolytól északra fekvő Baia császári palotájában talált, időszámításunk előtti V. és IV. évszázadból származó gipsztöredékek segítségével helyreállították a kezét is, kicserélve a XVI. században a Giovannangelo Montorsoli által végzett restauráláskor pótolt hiányzó testrészt.

A világ leghíresebb reneszánsz mesterműveit, valamint római és egyiptomi műkincseit őrző Vatikáni Múzeumok a Szentszék legbiztosabb jövedelemforrása. A múzeumnak évente mintegy hétmillió látogatója van, az ebből származó jövedelem hozzávetőlegesen 100 millió dollár (36,7 milliárd forint).

A Belvederei Apollón volt a múzeumban kiállított legelső műkincsek egyike. Az istent abban a pillanatban ábrázolja, amint éppen kilőtt egy nyílvesszőt. Finoman megformázott izomzatáról és enyhén göndör hajáról nevezetes.

A szoborról feltételezik, hogy az egy i.e. 330 körül készült görög bronzszobor II. századi római másolata. II. Gyula pápa révén került a Vatikánba a XVI. század elején.

A szobrot 2019-ben vitték el a nyilvános kiállításról, amikor a múzeum személyzete észrevette a repedéseket a lábszárán.

A szobor „hihetetlenül tragikus állapotban volt”

 – mondta Guy Devereux, a múzeum kő- és márványrestaurálási műhelyének kurátora.

A Covid-világjárvány alatt, amikor a múzeum az olaszországi karanténok idején többször is hosszú ideig zárva volt, két éven át szüneteltek a restaurálási munkák.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek