A böjti récét választották az év madarának 2025-ben

A kis termetű vízimadár Magyarországon szórványosan fészkel. Az év madara 2025-ös szavazást megnyerő böjti réce fokozottan védett.

KultúraMW 2025. 01. 07. kedd2025. 01. 07.

Kép: A böjti réce viszonylag kis termetű réceféle vízimadár, Fotó: Shutterstock

böjti réce
A böjti réce viszonylag kis termetű réceféle vízimadár, Fotó: Shutterstock

A böjti réce az év madara 2025-ben – számol be róla az MTI. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el Az év madara programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó kezdeményezés során a lakossági internetes szavazást ezúttal a böjti réce nyerte – olvasható az MME közleményében.

év madara 2025, böjti réce
Az év madara 2025-ben a böjti réce, amely tavasszal, a böjti szelekkel érkezik Magyarországra
Fotó: Shutterstock

Ezeket érdemes tudni az év madara 2025-ös szavazás győzteséről

Tájékoztatásuk szerint a böjti réce viszonylag kis termetű réceféle vízimadár. Magyarországon szórványos fészkelő, tavasszal a böjti szelekkel érkezik. Eurázsiában és Afrikában, különösen a mocsaras, sekély vizű területeken fordul elő. Magyarországon egészen 2004-ig vadászható volt, de állományának csökkenése indokolttá tette természetvédelmi oltalmát, így 2008-tól védett, jelenleg fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint – áll a közleményben.

Azt írták, a böjti réce elterjedési területe az elmúlt évtizedekben észak felé tolódott el. Vonuló, a telet Afrikában, a Száhel-övezetben, valamint Ázsiában (India, Délkelet-Ázsia, Új-Guinea) tölti.

Ez is érdekelhet

Világállománya 870–933 ezer, az európai 352–525 ezer, a magyarországi 500–700 pár közé becsülhető – tájékoztatott az MME, hozzátéve, hogy a világ-, az európai és a magyarországi állomány is csökken.

Az egyesület a böjti récét leginkább veszélyeztető tényezők között a fészkelőhelyek csökkenését, a folyószabályozásokat, a lecsapolásokat, valamint a kiszáradást említi. Mint írták, az Alföldön jelentős mértékben csökkent a vizes élőhelyek száma és kiterjedése, a meglévőket pedig jelentős mértékben sújtják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai, elsősorban a csapadékeloszlás változása.

A fészkelőhelyek nem megfelelő kezelése (mint például a cserjésedés, a legeltetés hiánya) tovább csökkenti az alkalmas fészkelőhelyeket. A költéseket sok esetben meghiúsítják a fészekragadozók (róka, borz, vaddisznó, aranysakál, varjúfélék), a vonulási útvonalakon pedig a vadászat jelent közvetlen veszélyt – közölte az MME.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek