Különleges ruhaszobrok fogadják ezentúl a Néprajzi Múzeum látogatóit

A közlemény szerint az installáció címe, a kivetkőzés kifejezés arra a folyamatra utal, amikor a parasztság a tradicionális falusi népviseletet elhagyva városi esztétika szerint kezdett el öltözködni. Ezt a folyamatot dolgozza fel szobraiban Tóth Lala textilművész, aki Korniss Péter fotográfus munkájából inspirálódva kezdett el foglalkozni az öltözeten keresztül a paraszti kultúra hanyatlásával.

A közleményben idézik Tóth Lalát, aki szerint a népviselet elhagyásának különböző okai lehettek (gazdasági ok, vélt társadalmi felemelkedés, kényelem, félelem, lázadás), de az egyéni elbeszélések szerint ez a cselekedet minden érintett életében fontos, érzelmileg megterhelő eseménynek, mérföldkőnek számított.

– hangsúlyozza a textilművész, aki az alkotói folyamatban a magyarok lakta tájegységek viseleteit tanulmányozta, ezeknek a sematikus sziluettjéből indult ki.

Budavári Veronika kurátor, néprajzos-muzeológus – akinek Digital remix című installációja a Néprajzi Múzeum keleti oldalán fogadja a látogatókat – úgy véli: bár a ruhaszobrok önmagukban is értelmezhetők, újabb jelentést kapnak a test köré helyezve.

A Digital remix installáció szamuráj és matyó menyecske alakjai a Néprajzi Múzeum magyar és nemzetközi tárgyanyagára utalnak. Öltözeteik fő alkotóelemei a gyűjteményi munka segédeszközeiként használt nyomtatott QR-kódok és festékszalagok, amelyek a múzeum költözési folyamata végén hulladékként jelentkeztek. Újrahasznosításuk tiszteletadás a műtárgyakban megmutatkozó számtalan kézműves technika és a láthatatlan múzeumi munka előtt – áll a közleményben.