Látogatható lesz az aquincumi katonaváros Mithras-szentélye

Láng Orsolya, a BTM Aquincumi Múzeumának régész-főmuzeológusa a területen csütörtökön tartott sajtótájékoztatón elmondta: kiemelik és bemutatják az aquincumi katonaváros első ismert Mithras-szentélyét, amelyet egy épülő lakópark területén a közelmúltban tártak fel.

Csorba László, a BTM főigazgatója kiemelte: most olyan partnerekkel dolgozhatnak együtt, akikkel meg lehet találni a megoldást az értékőrzésre, ami nélkül egy közösség nem létezik. „Végtelenül fontos, hogy amit találunk, az megmaradjon, és továbbra is segítse az identitás építését” – hangsúlyozta. Hozzátette: ugyanakkor a modern világnak vannak olyan kihívásai is, amelyekkel ezt a szándékot egyeztetni kell, ennek eredményeként lehetséges az örökségelemekből tudást, érzelmi élményt meríteni, és azt a modern technika segítségével közkincsé tenni.

Kutasi Gábor, a területen beruházó Biggeorge Property fejlesztési igazgatója elmondta: az építési területen 2017 óta folytatott régészeti feltárások során 2023 őszén bukkantak rá a múzeum szakemberei a Mithras-szentélyre. A múlt év végén a feltáró munkák lezárultak, ezen a héten pedig az emlékek kiemelése, és megfelelő védelmet biztosító raktárterületekre való szállítása zajlik.

Kiemelte: nemcsak az építészeti értékteremtés, hanem a műemléki értékek védelme, így a feltárt régészeti emlékek megfelelő szakértelemmel való kiemelése és méltó módon történő bemutatása is fontos számukra.

Elmondta: a területen a Waterfront City ötödik ütemének beruházását követően, 2027-ben tervezik bemutatni a restaurált Mithras-szentélyt, parkosított környezetben, megfelelő védelemmel ellátott épületben. A római kori emlék mindenki számára szabadon látogatható lesz, a terület új kulturális helyszínné válhat – tette hozzá.

Mithras-szentély: különleges leletek kerültek elő

A Mithras-szentély kiemelésekor a leletegyüttesről Milbich Tamás és Budai Balogh Tibor ásatásvezető régészek adtak tájékoztatást.

A kisméretű, teljes egészében csak 2024-ben feltárt szentélyt Mithras tiszteletére, a népszerű misztériumvallás gyakorlásának helyszíneként építették több mint 1800 évvel ezelőtt. Egyszer átépítették, majd a 260. évi szarmata betörést követő zűrzavaros időszakban a szentély is beszüntette működését az elnéptelenedő külvárosban.

Mint elhangzott, a szentély értékesebb berendezési tárgyait, így a kultuszképet és a kultuszedényeket elszállították, később az épület teteje beszakadt, falai föld alá kerültek a többi római kori épületmaradvánnyal együtt.

A sajtóanyag szerint a feltárás során a falakon kívül négy, stukkó- és festéknyomot hordozó oltárkőre bukkantak, amelyek egyikén még a festett, csak a Mithras-kultuszhoz kapcsolható TRA(n)SITO(!) – az „Istenség Áthaladásának” szóló – ajánló felirat is megmaradt. További fontos lelet még

• egy fríg sapkás alakokat ábrázoló ólom votív (fogadalmi ajándék),
• egy nagy patás háziállat koponyája az alatta elhelyezett háromlyukú mécsessel
• és egy kőtál töredéke.

A szentély falát egykor díszítő falfestmény leomlott darabjainak összeillesztése során egy férfi portréja rajzolódott ki, aki talán Mithras lehetett.

Bár Aquincum tágabb környezetében több Mithras-szentélyt is feltártak már, az egykori katonaváros területén ez az első ilyen maradvány.

Mithras tisztelete a katonák körében igen népszerű volt, s a misztériumkultuszok sorában azok közé tartozott, amelyekből különösen sokat merített a kereszténység.