Közélet
Három új sírt találtak az egyiptomi régészek Luxorban
Kétezer éves romokat tártak fel Egyiptomban
Egy Alexandria közelében elsüllyedt kétezer éves város romjait – épületeket, sírokat, medencéket, halastavakat és egy ókori kikötőt – mutatták be Egyiptomban.
Kép: Egyiptom: a kétezer évvel ezelőtt elsüllyedt város kincseit daruval emelték ki, Fotó: Khaled DESOUKI, Forrás: AFP
A hatóságok szerint a 2023-ban indított kutatási program feltárt helyszíne Kanópusz (Canopus) ókori város „elővárosa” lehetett. A Nílus deltájában fekvő Kanópusz fontos szerepet töltött be az Egyiptomban három évszázadon át uralkodó ptolemaioszi dinasztia, majd csaknem hatszáz éven át a Római Birodalom idejében.
Idővel földrengések sorozata következtében és a tenger megemelkedett vízszintje miatt a város és a szomszédos Héraklion víz alá került.
A leletek között szerepelnek mészkőből emelt épületek – amelyek feltehetően Ozirisz és Szerápisz egyiptomi isteneknek szentelt kultikus építmények voltak –, lakóházak, boltok és műhelyek. Sziklába vésett víztárolókat, „halastavakat” és medencéket is feltártak.
Egy kereskedelmi hajót, kőhorgonyokat és a ptolemaioszi és római korból származó kikötői darut is találtak egy 125 méter mélyen fekvő rakparton, amelyet kikötőnek használtak a római és bizánci korban.
Csütörtökön darukkal több szobrot is a felszínre emeltek.
Nagyon sok műtárgy van a víz alatt, de csak korlátozott számban emelhetjük ki őket, szigorú kritériumok szerint válogatva. A többi a víz alatti nemzeti kincsünk része marad
– mondta Serif Fati turisztikai és régészeti miniszter.
Búvárok csütörtökön köteleket erősítettek három műkincshez, majd egyesével, daruval kiemelték őket a jelenlegi Abukir-öböl iszapos vizéből. A leleteket ünnepélyes keretek között mutatták be.
A kiemelt műtárgyak között szerepel egy kvarcitból (kemény homokkő) faragott szfinx, a rendkívül jó állapotban megmaradt szobron II. Ramszesz fáraó (i. e. 1279-1213) kártusa (keretbe írt neve) látható.
A leletek között van egy 2,17 méter magas, fej és láb nélküli gránitszobor, amely a feltételezések szerint a Ptolemaiosz-dinasztia uralkodásának utolsó szakaszából származik, és amely becslések szerint eredetileg öt méter magas lehetett, valamint egy ismeretlen római nemes márványszobra.
Ez is érdekelhet
Mohamed Iszmail Háled, a Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára elmondta, hogy 2001 óta most először emeltek ki az Abukir-öbölből műkincseket.
A régészeti kincsekben gazdag Alexandriát ma ugyanaz a víz fenyegeti, amely maga alá temette Kanópuszt és Hérakliont. A Földközi-tenger partján fekvő város évente több mint 3 milliméternyit süllyed, és a tengerszint emelkedése miatt az éghajlatváltozásra legérzékenyebb övezetek között szerepel. Még az ENSZ legszerényebb forgatókönyve szerint is a város egyharmada víz alá kerül vagy lakhatatlanná válik 2050-ig.
Az ásatások is részei Egyiptom azon erőfeszítéseinek, hogy fellendítsék az idegenforgalmat, miután a Szuezi-csatornán – a másik fő költségvetési bevételi forrásában – csökkent a forgalom a Vörös-tengeren áthaladó hajók elleni támadások miatt.
Kairó a látogatók számának növekedését várja a november 1-én megnyíló Nagy Egyiptomi Múzeumtól.
A múlt hónapban Serif Fati turisztikai miniszter közölte: Egyiptomban 22 százalékkal 8,7 millióra nőtt a turisták száma 2025 első felében az előző év első hat hónapjához képest. Az év végéig ezt a számot 17,5 millióra szeretnék növelni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.