Autós évfordulók
Hetvenöt éve rendezték meg az angliai Silverstone-ban a Forma–1-es autós gyorsasági világbajnokság első futamát. Már 1946-tól tartottak Grand Prix-futamokat, ezeken nyitott karosszériájú, együléses, atmoszferikus nyomáson működő, belső égésű motor által hajtott autók vehettek részt, ám az első – a szabályrendszerről elnevezett – Forma–1-es versenyt 1950 májusára hirdették meg.
Kép: A Forma–1 futamait ma is tömegek nézik a helyszínen
Mindössze hét futamból állt az első kiírás, majd 1960-ig az amerikai Indianapolisban rendezett 500 mérföldes verseny is bekerült a sorozatba. A futamok első öt helyezettje 8, 6, 4, 3 és 2 pontot kapott, egy pluszpont járt a leggyorsabb körért, a végeredmény kiszámításakor pedig a legjobb négy versenyt vették figyelembe – írta meg a Nemzeti Archívum Sajtóarchívuma.
Beállított csúcs
1950. május 13-án az angliai Silverstone pályáján tartották az első futamot 200 ezer néző előtt, VI. György brit király és felesége, valamint kisebbik lányuk, Margit hercegnő jelenlétében. A második világháborúban katonai repülőtérként használt területen 1948-ban alakítottak ki versenypályát. A 70 körös versenyre 10 csapat 16 versenyzője és további 10 egyéni induló nevezett, közülük 21 – 9 brit, 4 francia, 2 olasz, továbbá 1-1 argentin, belga, ír, monacói, svájci és thaiföldi – kvalifikálta magát. A versenyen az Alfa Romeo volt a legsikeresebb csapat, az első sorból induló olasz Giuseppe Farina és Luigi Fagioli, az argentin Juan Manuel Fangio és az angol Reg Parnell piros Alfettát (hivatalosan Alfa Romeo 158) vezetett.
Lánya keresztneve adta az ihletet
Az 1890-ben alapított Daimler-Motoren-Gesellschaft eredetileg nem a Mercedes márkanevet használta. Emil Jellinek üzletember, aki 1898 óta a Daimler járművek értékesítésével foglalkozott, Mercedes álnéven vett részt rendezvényeken, amit a lánya neve után választott. A Mercedes nevet kezdetben versenyzői névként használták, majd 1900-tól belekezdtek egy új, nagy teljesítményű, „Daimler-Mercedes” modellű motor gyártásába. Ekkor, 125 évvel ezelőtt használták először a Mercedes márkanevet. A Mercedes-csillagot 1909-ben jegyezték be védjegyként, és 1910-től hűtőrácsszimbólumként is használták.
A brit és az olasz nagydíjat a kezdetektől megszakítás nélkül, évről évre megrendezik. A sportág első évtizedének legsikeresebb versenyzői Giuseppe Farina, Juan Manuel Fangio és Alberto Ascari voltak. Közülük is kiemelkedett az ötszörös világbajnok Fangio, akinek rekordját csak 2003-ban tudta megdönteni Michael Schumacher. A hétszeres világbajnok német autóversenyző 2000 és 2004 között folyamatosan ötször, majd 2008 és 2020 között a brit Lewis Hamilton hétszer nyerte el az egyéni vb-címet, így beállította Schumacher csúcsát.
Csinos szakálluk nőtt
„A zuffenhauseni Porsche-gyár versenyszerelői mindaddig nem borotválkoznak, amíg a Forma–1-es kocsijaik közül valamelyik győztesként fut át a célvonalon. Már csinos szakálluk van” – írta meg az Autó-Motor újság 1962 márciusában. Ilyen és ehhez hasonló hírek is olvashatók voltak a kéthetente megjelenő, népszerű lapban. Az autóslap az ötvenes évek évek második felétől egyre inkább kezdett beszámolni a versenysorozat eseményeiről és a fejlesztésekről.
Az 1950-ben indult versenysorozat első nagyobb átalakítása 1961-től változtatta meg a szabályokat. Ekkor ugyanis az Autó-Motor szerint „a 2500 kcm-es hengerűrtartalmi határ leszűkül 1500 kcm-re, míg a súlyt 450 kg-ban határozta meg a FIA sportbizottsága” (korábban nem volt súlyhatár). Emellett a korábban érvényben lévő 300 km minimális versenytávot felemelték 500 km-re, a vb-futamok számát nyolc versenyben állapították meg. A Forma–1 versenyei azóta sokat módosultak, a szabályok és az előírások folyamatosan alakultak és manapság is változnak.
Modern köntösben
Az első magyar nagydíjat harminckilenc éve, 1986. augusztus 10-én rendezték meg a mogyoródi Hungaroringen. Bernie Ecclestone, a Forma–1 akkori irányítója az 1980-as évek közepén döntötte el, hogy a versenysorozatnak keleti irányba is terjeszkednie kell. A versenypálya nyolc hónap alatt készült el. Az első Forma–1-es futamot Nelson Piquet, a Williams–Honda brazil pilótája nyerte meg honfitársa, Ayrton Senna (Lotus–Renault) és a brit Nigel Mansell (Williams–Honda) előtt.
Fúzió a cseheknél
A Škoda Auto járműgyártó vállalatot száz évvel ezelőtt, 1925-ben hozták létre a Škoda Művek autógyártó részlegeként, miután az megvásárolta a Laurin & Klement járműgyárat. A Laurin & Klement céget 1895-ben alapította kerékpárok gyártására Václav Laurin és Václav Klement. Első kerékpárjukat Mladá Boleslavban gyártották. Az 1925-ös fúzió oka a skoda.hu szerint az volt, hogy „a termelést, mely akkoriban számos személy- és tehergépkocsi-, autóbusz-, repülőgépmotor és agráripari gépek gyártását foglalta magában, ismételten modernizálni lehessen”.
Idén augusztusban a felújítási munkálatoknak köszönhetően a 40. Magyar Nagydíj csapatait és szurkolóit XXI. századi körülmények fogadták a paddockban, a boxutcában és a már megújult főlelátó környékén. „Gyönyörű az új épület. Igazán nagyszerű, mert ez a pálya pontosan ezt érdemli. Ez azon ikonikus pályák közé tartozik, amelyeknek még nagyon sokáig a versenynaptárban kell lennie” – jelentette ki Lewis Hamilton, a Ferrari versenyzője, míg a kétszeres vb-győztes spanyol Fernando Alonso arról beszélt, hogy a Hungaroring „egy történelmi pálya lett, modern köntösbe bújtatva”.
Ikonikus spanyol darabok
1950-ben kezdte meg a működését a spanyol állam tulajdonában lévő, de a Fiat technikai támogatását élvező gyárként a SEAT (Sociedad Española de Automóviles de Turismo). Az első autóját, a SEAT 1400-ast 1953-ban gyártották le, négy évvel később pedig megkezdték a ma 75 éves márka és a spanyol autóipar ikonikus darabja, a SEAT 600 gyártását.
