Dalokban elmesélt élet
Örömre hangolunk címmel, háromszáz fellépővel várta az érdeklődőket idén a 27. Zsidó Kulturális Fesztivált szeptember 7. és 18. között, hat helyszínen. A nívós zenei és irodalmi programokba első alkalommal kapcsolódott be a pécsi zsinagóga és a budapesti Goldmark Terem. Számomra a fesztivál egyik csúcspontját jelentette a Dohány utcai zsinagógában a magyar zenei élet egyik legnagyobb ikonja, Zorán koncertje.
Kép: „Apám hitte, én is hiszem”: Zorán a Dohány színpadán 2025. szeptember 9-én., Forrás: facebook
Aki volt már Zorán-koncerten, tudja, hogy az mindig ünnep. Ritka percek, amelyek kiemelnek a hétköznapok sodrásából. Ezúttal is néha diszkrét könnyek, máskor állva tapsoló közönség, nosztalgikus hangulat és felejthetetlen pillanatok jellemezték az estet, amivel a Kossuth-díjas énekes és fantasztikus zenésztársai, vendégei (élen Jávori Ferenc „Fegyával”) megajándékozták a zsinagóga közel háromezer nézőjét.
Csaknem harminc éve ünnepeljük ősszel a Kárpát-medence sokszínű zsidó kultúráját, amely szorosan összefonódott a magyar és a szomszédos népek hagyományaival – hangsúlyozta a koncertet megnyitó prof. dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke. Zorán „dalai évtizedek óta kísérik életünket, és generációkon átívelően képesek megszólítani a közönséget. Zenéje több, mint dallamok és szövegek sora: történeteket mesél, érzéseket idéz fel, és mindannyiunk lelkében nyomot hagy”. Hozzátette, hogy biztos benne, mindenki számára lesz egy-egy pillanat, amikor úgy érzi: ez a dal rólam szól, az én életemről, az én emlékeimről.
Zorán mintegy tíz év után tért vissza a Dohány utcai zsinagógába, hogy áttekintést nyújtson gazdag pályafutásáról „Apám hitte, én is hiszem”: egy élet dalokban címmel. Hallhattuk a generációk szívét melengető slágereket, a repertoárból kihagyhatatlan dalokat éppen úgy, mint azokat a ritkábban előadott szerzeményeket, amelyek közel állnak az előadó szívéhez. Néhány dal acapella (csak énekhangokkal előadott) verzióban vagy Szabó Tamás zseniális szájharmonika-kíséretében szólalt meg! Egy olyan, érzelmekkel teli zenei utazásnak lehettünk a részesei, amely az 1960-as években kezdődött, és sokunk örömére napjainkban is tart. A magas színvonalú zenei élményt ezúttal is kiváló zenészekből álló csapat támogatta: Horváth Kornél, Lattmann Béla, Sipeki Zoltán, Kovács Péter „Kovax”, Gyenge Lajos, Csányi István, Kabelács Rita, Óvári Éva és Péter Barbara.
Fotó: Kállai Márton / Szabad Föld
Érdemes ellátogatni!
Kontinensünk legnagyobb zsinagógája a budapesti Dohány utcai, mely az 1850-es években épült a historizáló építészet követelményeinek megfelelően mór stílusban, felhasználva a kor leghaladóbb technikai megoldásait, elsősorban az öntöttvas elemeket. Mellette található a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, az I. világháborúban hősi halált halt magyar zsidó katonáknak emléket állító Hősök temploma, a zsinagóga temetőkertje, valamint a Holokauszt emlékpark. Zsidó szokás szerint a temetőket nem helyezik zsinagógák mellé. A Wesselényi utcára néző temető azonban a második világháború körülményei közt, szükségből jött létre. Eredetileg egy vízmedencét terveztek ide, de a füves hely a budapesti gettó 1944. november 18-i létrehozásával a gettó területére került. A nélkülözés, az éhezés, a hideg és a nyilasok gyilkosságai miatt nagyon sok zsidó meghalt a gettóban, de a kemény fagy és a háborús állapot miatt a halottakat nem tudták elvinni, ezért a zsinagóga falánál több ezer holttest hevert negyven napig. Ezek közül 3500-at a Kozma utcai és a Salgótarjáni utcai temetőben temettek el. A gettó felszabadulásakor, 1945. január 18-án az utcákon több ezer temetetlen holttest feküdt, csak a Klauzál téren több mint 3000. A halottak közül 1140 név szerint ismert és 1170 ismeretlen mártírt a zsinagóga udvarán, 24 közös sírba temettek el. A zsidó vallás nem engedi meg a holttestek kihantolását, a testek vagy csontok áthelyezését, így maradhattak a templom kertjében. A Dohány utcai zsinagóga az egyetlen a világon, amelynek kertjében temető van. A sírkert mellett található a Holokauszt emlékpark, közepén a Varga Imre által tervezett, vörös gránit talapzaton álló Holokauszt áldozatainak emlékfája. Fémből készült leveleire ki-ki felvésetheti meghalt hozzátartozója nevét. Létrejöttét a magyar származású amerikai színész, Tony Curtis által (az Amerikába emigrált édesapja, Emanuel Schwartz emlékére) életre hívott Emanuel Alapítvány támogatta.
