Egy zseni rejtett élete
A kódfejtő című színdarab Alan Turing története. A független, brit matematikus csodabogáré, aki feltörte az addig megfejthetetlennek tűnő náci rejtjelező gép, az Enigma kódját. Ezzel sok millió emberi életet mentett meg, ám az ötvenes évek Angliájának jellemző történelmi-politikai korszaka kíméletlenül elbánt vele – mindennek lehetünk tanúi a 6SZÍN-ben.
Kép: Benoit Solès kétszemélyes színdarabja (Simon Kornél, Száraz Dénes szereplésével) ügyesen egyensúlyoz Turing emberi drámája és élete két csúcspontja között
Alan Turing a második világháború alatt egy titkosszolgálati fedésben működő csoport tagjaként kollégáival együtt feltörte a németek hadmozdulatokkal kapcsolatos napi parancsokat tartalmazó Enigma-kódját, ezáltal a szövetségesek megértették a legféltettebb háborús üzeneteket. Egyes szakértők úgy vélik, hogy a háború kettő-négy évvel tovább is eltarthatott volna, ha a kódot nem sikerült feltörni.
A vállalkozás súlyához képest Turing viszonylag csekély elismerésben részesült 1945 után. Homoszexualitása, szerelmi kapcsolatai miatt (ezzel függött össze az előadás nyitó jelenetében említett lakásbetörés is: partnere engedte be a rablókat) éveken át üldözték, a bíróság hét évvel a második világháború után kémiai kasztrációval büntette. Megfosztva őt fizikai és szellemi aktivitásától, attól a játékos elméjétől, ami pár évvel korábban segítette őket a nácikat legyőzni.
Benoit Solès kétszemélyes darabja (Horváth Patrícia rendezésében) ügyesen egyensúlyoz Turing emberi drámája és élete két csúcspontja: az Enigma feltörése és a mesterséges intelligencia elméleti megalapozása között. Gyerekkorától egészen addig, amíg 1954. június 8-án a takarítója holtan talál rá egy ciánnal átitatott, félig elrágott alma mellett. Sose tudjuk már meg, hogy gyilkosság áldozata lett, nehogy államtitkok kerüljenek napvilágra megbízhatatlan alkalmi partnerei révén, vagy valóban egyéves hormonkezelése és matematikusi állása elvesztése után önként eldobta a már élhetetlen életét.
Simon Kornél Turingja autisztikus jegyeket hordozó, kiszolgáltatott, „fura zseni”; mozdulataiban, gesztusaiban, tikkjeiben és dadogásában is hiteles alakítás. Száraz Dénes játssza a többi szerepet, széles regiszteren szólaltatva meg olyan eltérő figurákat, mint a külvárosi vagány, a rendőrnyomozó vagy a matematikához szintén kitűnően értő brit sakkbajnok.
Gordon Brown miniszterelnök 2009-ben bocsánatot kért a mindenkori brit kormányok nevében azért a bánásmódért, ahogyan Turinggal embertelenül és méltatlanul elbántak. 2013-ban posztumusz királyi kegyelemben részesült, és 2019 óta a matematikus zseni arcképe látható az új ötvenfontos bankjegyen.
A kódfejtőben fontos szerep jut egy Christophernek hívott, kísérleti fázisban lévő számítógépnek, amelyhez Turing komoly, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos mai várakozásokkal egybevágó reményeket fűz. A Chris-topher név nyilvánvalóan kettős utalás: egyrészt a matematikus kamaszkori, diákként meghalt plátói szerelmére, másrészt az istenség feladatkörét átvevő mesterséges, a világ hibáit kiküszöbölni képes csodarobotra mint megváltóra és szabadítóra utal.
