Városi fiú pásztort játszik?
Valós élettörténeten alapul a rendező Sophie Deraspe drámája, amelyben egy huszonéves férfi hátrahagyja városi munkáját és kényelmes életét, hogy pásztorként kezdjen új életet Dél-Franciaországban. A Pásztorok a legjobb kanadai film díját nyerte el a rangos Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon, és már a hazai mozikban is látható.
Kép: Félix-Antoine Duval formálta meg a kiábrándult kanadai marketinges, Mathyas alakját, aki a dél-franciaországi hegyek között talált új életcélt
Míg a hegy zord és kopár, a kanadai Mathyas (Félix-Antoine Duval) fiatal, bizakodó és derűs: az idilli Dél-Franciaországba érkezve úgy érzi, övé a világ, a vakációt kiterjesztve maradni akar, hogy itt, a természet békességében írja meg első regényét. Idővel aztán kész örökre hátrahagyni biztos egzisztenciáját, hogy javarészt számítógép előtt töltött marketinges munkáját természetközelire cserélje. Kényelmes montreali életét áramellátás nélküli, csatornázatlan, hegyi falusi boldogulásra – pásztorként.
Természetesen a festői provence-i környezet tartogat kihívásokat: nemcsak a helyiekkel kell elfogadtatnia magát, de a változó időjárási körülmények, a nehéz terepviszonyok és a farkasok rendszeres támadásai is árnyalják a természetről alkotott romantikus elképzeléseit. (Mígnem sok-sok fájdalom, külső és belső vívódások árán eljut a vágyott célhoz, megtalálja a számára ideális létformát.) „Városi fiú vagy, aki pásztort játszik!” – hangzik el a helyi gazdák szájából, de Mathyas szakadatlanul kitart elhatározása mellett. Végül a kezdeti kétkedés és kirekesztés után jól fogadják a helyi körökben, a tapasztalatlanságát ellensúlyozza az energia és a lelkesedés.
Utóbbi hamar megcsappan, amikor kiderül, hogy a helyi körülmények másként csalódást keltőek, mint ahogyan az várható volt. Először gyönyörködik az egyszerűségben, aztán hamar felfedezi a kezdetleges körülmények mögött rejlő emberi közönyt és a brutális indulatokat. Még itt is…
A megfelelő pillanatban azonban megérkezik a képbe egy lassan kibontakozó, üdítő szerelmi szál. Élise (Solène Rigot), akinek imponál a férfi eltökéltsége, a helyi hivatal köztisztviselőjeként adminisztratív ügyekben próbálja eligazítani a férfit.
A Pásztorok tétje nem az egész emberiség és bolygónk megmentése, nem repkednek szuperhősök, még csak igazi főgonosz sincs a filmben – „csak” egy elszánt fiatal álmát követjük. Aki nem egy világmegváltó terv véghezvitelére készül, hanem annak a felelősségnek az elbírására, hogy felvigyen legelni egy több mint 800 juhot számláló nyájat az Alpok hegycsúcsai közé. Sophie Deraspe alkotása felér egy alapos lelki légzőgyakorlattal!
