Holle anyó a hófödte porondon
A Fővárosi Nagycirkusz az ünnepváró időszakban az egyik legszebb és legismertebb Grimm-mesét varázsolja a közönség elé: a két lánytestvér kalandos túlvilági utazásáról és próbatételeiről szóló Holle anyót. A főigazgató Fekete Péter rendezése egy gyerekeknek szóló tanmesénél mélyebb beavatási szimbolikát hordoz: a felnőtté válás, az önálló erkölcsi döntések és igazság kozmikus rendjének felismerése jelenik meg benne.
Kép: A mesebeli jóság és lustaság allegóriája, a hópelyhek és párnák szimbolikája látványos artistaszámokban, légi balettben és humoros bohócbetétekben válik élővé
Jó ideje tudjuk, hogy a cirkusz ma már messze nem csupán mutatványok sora, hanem komplex művészeti forma, ahol a történetmesélés és a vizuális fantázia szervesen kapcsolódik össze. A Fővárosi Nagycirkusz hófödte színpadán megelevenedik a népszerű mese: a látványvilágot és a koreográfiát különösen gondosan dolgozták ki, azt szolgálva, hogy a néző egy varázslatos téli álomba csöppenjen, ahol minden mozdulat mesél. A díszlet és a fények játéka olyan érzést kelt, mintha a közönség maga is Holle anyó világába lépne be, ahol a jótettek aranyesőként hullanak vissza, a lustaság pedig szürke porfelhővé válik.
A klasszikus történet két lánytestvér – a szorgalmas és a lázadó – útját követi, akik a varázsbirodalmába kerülve szembesülnek azzal, hogy a tetteknek következménye van. A cirkusz különleges nyelvén mindez új dimenziót kap: a jóság és a lustaság allegóriája, a hópelyhek és párnák szimbolikája látványos artistaszámokban, légi balettben és humoros bohócbetétekben válik élővé.
A mesebeli Mírát, a bájos, melegszívű és szorgos lányt Svetlana Fedianina formálja meg. Az orosz cirkuszművészet ifjú gyöngyszeme királynőként uralja a levegőt, a gravitáció megszűnik létezni, kecses, légies mozdulatokkal szeli át a teret és könnyeden játszik a magasban feszülő kötelekkel.
Gabriela Moura Brentan a lehető legtökéletesebb választás Vanda, a lázadó lány szerepére. A brazíliai művész kétszer is elnyerte hazájában az Év Legjobb Akrobatája címet. Nem csupán a klasszikus akrobatikai és légtornász zsánerekben jeleskedik, hanem kreativitásának és innovatív gondolatainak teret engedve megalkotta saját, egyedi, formabontó produkcióját, a levegőhajót.
A nemzetközi társulatban rajtuk kívül kínai, ukrán, üzbég, német, és természetesen magyar cirkuszművészek is porondra lépnek, a produkció így valóban világ körüli utazásra emlékeztet. A Triple formáció három bohóca: Lakatos Leonetta, Horváth Sándor és Pintér Áron, azaz Hó, Pi és He a műsor nevettetőiként nemcsak a jókedv fenntartására törekednek, hanem jelentős szerepet játszanak a történet vezetésében is, miközben időről időre más cirkuszi zsánerekben is megcsillogtatják tehetségüket.
A rendező Fekete Péter magasra tette a lécet Holle anyó megformálóival is, ugyanis Oszvald Marika Kossuth- és Jászai-díjas érdemes művész, valamint Zsurzs Kati Aase-díjas színművész eleveníti meg a címszereplőt. Az anyát a Jászai-díjas Lapis Erika és Misurák Tünde, a Mesélőt Horváth Róbert és Tóth-Székely Zoltán alakítja.
A mesebeli két lánytestvér a látványos cirkuszi koreográfiával előadott próbatételek során megtanulják, mit jelent testvérnek lenni és elfogadni egymást, minden különbségükkel együtt. „Darabunk üzenete, hogy legyél nyitott a másik tulajdonságaira és igazságára, figyeld meg és értsd meg a másik igazságát is, találd és lásd meg abban a jót, építsd be magadba, majd ezután állj ki a magad igazáért. Az egymásra nyitott, az egymást elfogadó figyelem és szeretet jobbá teszi a világot” – foglalta össze az erkölcsi tanulságokat Fekete Péter. A porondon mindvégig megmarad az a varázs, ami a klasszikus meséket jellemzi, de közben a felnőtt néző is talál benne elgondolkodtató üzenetet: hogyan választunk a kényelem és a felelősség, az önzés és a szeretet között?
