Kalotaszeg életre kel
Megvallom, ha Kalotaszegről van szó, elfogult vagyok. Több mint harmincéves kapcsolat fűz Mérához, a Nádasmente népviseletéről, táncairól és zenéjéről híres falujához, a fiam a Duna Művészegyüttes prímásaként ma Netti Sanyi bácsi – Fodor Sándor Netti, Kalotaszeg rég elhunyt legendás prímása – hegedűjén játszik. Soha nem felejtem el, amikor egy húsvéti bálon – melyet végigmulattunk – először játszottak együtt.
Kép: A párját ritkítóan gyönyörű népviselet, a zene és a tánc, az egész lakodalom feledhetetlen pillanatokkal ajándékozza meg a nézőt
Még egyetemistaként Káel Csabát, a Magyar menyegző című táncfilm rendezőjét is ilyen élmények indították el azon az úton, melyen eljutott az előbb Kolozsváron, majd a magyar kultúra napján Budapesten – s azóta számos vidéki moziban is – bemutatott alkotásig. Húszéves volt, amikor 1981-ben Magyarvistán véletlenül belecsöppent egy, a filmbélihez hasonló lakodalomba, amely lenyűgözte őt. Így lett szerelmese Kalotaszegnek és ma is élő hagyományainak, s határozta el évtizedeket várva, hogy ezeket egy játékfilmben megmutatja a nagyvilágnak.
Kellett ehhez egy történet, amely mindezt a fiatalabb nemzedékek számára is közelebb hozza. A forgatókönyvet Békési Miksa írta, s amit látunk, két budapesti egyetemista, Péter (szerepében Kovács Tamás) és András (őt Kövesi Zsombor alakítja) kalandjának indul. Péter néptáncpróbákra jár, de Andrással együtt egy rockzenekarnak is tagja, s kellene egy jó gitár neki, amely azonban igen drága. Így vágnak bele egy öreg Wartburggal egy kockázatos utazásba: cigarettát visznek csempészáruként Romániába, s a kellemest a reményeik szerinti hasznossal összekötve egyúttal részt vesznek András unokahúgának kalotaszegi lakodalmában.
Szerencsésen átlépik a határt, mikor András elárulja barátjának, hogy a menyasszonynak, Erzsinek (Bubik Réka személyesíti meg) van egy testvére, Kati (az ő szerepében Törőcsik Franciskát látjuk), aki szeretne áttelepülni Magyarországra, de ehhez az kell, hogy valaki névházasságot kössön vele. András Péterre gondolt, aki erről hallani sem akar.
Kati és Péter azonban az együtt töltött napok alatt egymásba szeretnek, s Erzsi lakodalmának kellős közepén a fiú megkéri a lány kezét, aki igent mond. Egyáltalán nem nézi ezt jó szemmel a helyi román rendőr, Pavel (Znamenák István) nevelt fia, Gyuri (Rohonyi Barnabás játssza), aki él-hal a lányért. Ebből verekedés lesz Péterrel és autós üldözés.
Ha valaki furcsállaná, hogy egy román rendőrnek a nevelt fia magyar, annak a Nádas menti falvakban azt mondanák: volt ilyen – a Ceauşescu-időkben is. Ez azonban nem jelentett feltétlenül tisztességet, ami a filmbeli Pavelnek sem erős oldala. A magyarországi vendégek így hirtelen nagy veszélybe kerülnek.
A forgatókönyv újabbnál újabb fordulatain persze lehet vitatkozni – némely kritikusok ezt teszik –, de a lényeg számomra: csodaszép filmet látunk. Kalotaszeg életre kel előttünk, s egy nagy ünnep részesei lehetünk. A párját ritkítóan gyönyörű népviselet, a menyasszony öltöztetése és kikérése, az esküvői menet végigvonulása a falun vagy maga az esküvő, lényegében az egész lakodalom feledhetetlen pillanatokkal ajándékozza meg a nézőt. Pál István Szalonna és Bandája zenéje, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és az Állami Népi Együttes tagjainak fergeteges táncai – a vezető koreográfus Zsuráfszky Zoltán –, a színészek ihletett játéka, Berecz István vőfélyi köszöntői, Lajos Tamás operatőri munkája, s nem utolsósorban Bogártelke, Magyarvista és Méra lakóinak jelenléte mind hozzájárulnak ahhoz a különös élményhez, amit a Magyar menyegző a népművészet és a hagyományok szerelmeseinek adhat. Nekünk, magyaroknak határon innen és túl. S bárkinek, bárhol a világon.
