Papírformák és meglepetések

Fokozott biztonsági készültség mellett rendezték meg a gálát a Dolby Színházban, az FBI ugyanis lehetséges iráni fenyegetésre figyelmeztette a hatóságokat; szerencsére az este incidens nélkül és botránymentesen zajlott. Ha már a veszélyforrásnál tartunk: többször került szóba a mesterséges intelligencia, időről időre megjegyezte valaki, hogy semmiképp sem veheti el a technológia a művészek munkáját. 

Magyar jelöltnek idén nem szurkolhattunk, mivel a Nemes Jeles László által készített Árva nem került be a legjobb nemzetközi filmek várományosai közé – de érdemes felidézni, hogy a rendező éppen egy évtizeddel ezelőtt vehette át az aranyszobrot a Saul fia című alkotásáért. Ezenkívül Magyarország ma is Hollywood egyik legfontosabb filmgyártó bástyája, az elmúlt években nálunk forgatták többek között a díjakat besöprő A bru­­talistát, a Nürnberget, a Dűne: Második részt és a Dűne: Messiást. 

Idén a legnagyobb esélyesek közé tartozott a rekordnak számító 16 jelöléssel bíró Bűnösök, 13-mal az Egyik csata a másik után, 9-cel a Frankenstein, az Érzelmi érték és a Marty Supreme. Végül az Egyik csata a másik után kaszált a legnagyobbat, Paul Thomas Anderson rendező filmje hat díjat nyert, ráadásul a legfontosabbakat: a legjobb film, rendezés, adaptált forgatókönyv, férfi mellékszereplő, vágás és a casting director díját. A filmben nyújtott alakításáért Sean Penn immáron háromszoros Oscar-díjas színész – ezzel férfi színészek közül Daniel Day-Lewis, Jack Nicholson és Walter Brennan mellé zárkózott fel. 

Először történt meg a 98 éves díj történetében, hogy egy nőé lett a legjobb operatőr díja: Autumn Durald Arkapaw a Bűnösök fényképezéséért kapott díjat. Előtte eddig háromszor jelöltek nőt ebben a kategóriában. 

Az In Memoriam szekcióban hírességek emlékeztek meg elhunyt társaikról: többek között a feleségével együtt meggyilkolt Rob Reinert Billy Crystal, Diane Keatont Rachel McAdams, Robert Redfordot pedig Barbra Streisand méltatta. Az amerikai filmakadémia is fontosnak tartotta, hogy tisztelegjenek a januárban elhunyt magyar rendező, Tarr Béla öröksége előtt. 

Visszatérő motívum, hogy a világsztárok egy része olyan ruhát választ a rangos eseményre, hogy ha filmes sikerei miatt nem is, az összeállítása miatt garantáltan beleégjen az emlékezetünkbe. Míg egyesek a klasszikus eleganciára esküsznek, mások köldökig érő dekoltázsokkal és extrém meztelenruhákkal érik el, hogy minden szempár rájuk szegeződjön. Nehéz elfelejteni Chert, aki 1986-ban egy több száz kakastollból álló fejdísszel és egy alig takaró ruhával sokkolta a közönséget, vagy Julia Fox tavalyi, póthajjal körültekert, áttetsző szettjét. Hiába, ahogy a filmművészet, úgy a divat sem ismer határokat.