Kegyelem a gyilkosnak

Pipás Pista, aki Fődi Viktóriaként 1882-ben született, sokak szerint maga volt a Sátán: a Szeged környéki tanyavilágban az 1920-as években, a '30-as évek elején már nevének kimondása is rettegést keltett. A férfiruhában járó, pipázgató nő – akit előbb hihetetlen munkabírása tett híressé, s ezért napszámosként szerették a gazdák – hírhedtté akkor kezdett válni, amikor a kocsmában fél kézzel vagdosta földhöz a vele kötekedőket. 

Pipás Pista különös és félelmetes életét legendák övezték. Férfigyűlölete talán akkor kezdett kialakulni, amikor 13 éves korában iszákos apja cselédnek, bojtárnak adta egy módosabb gazdához, aki megerőszakolta. Tizenkilenc évesen, 1902-ben férjhez ment, s két gyermeket szült – egyikük meghalt –, de goromba, őt gyakran bántalmazó férjétől 2010-ben elvált. Hosszú időn át a nagyszüleitől örökölt átokházi tanyában élt – Átokháza ma Ásotthalom része –, később egy tompai tanyán is lakott. A napszámosként végzett nehéz munkák mellett – amiért több pénz járt – a határ menti csempészetbe is bekapcsolódott. 

Az első „megbízást” gyilkosságra 1919-ben, a háború utáni zűrzavaros időszakban kapta, ezt 2022-ben újabb követte. Az áldozatok olyan férfiak voltak, akik feleségük, családjuk életét pokollá tették. Pipás Pista kötéllel megfojtotta őket – nem ingyen ölt –, s a gyilkosságokat öngyilkosságoknak álcázta. Az öngyilkosság abban az időben amúgy sem volt ritka a környéken – Átokháza a nevét is innen, illetve terméketlen földje miatt kapta –, így különösebb feltűnést nem keltett. Amikor az „átokházi hóhér”, mások szerint „igazságtevő” 1933-ban – egy véletlen folytán – lebukott, már ki tudja, hány gyilkosság volt a háta mögött, de csak ezt a kettőt sikerült egyértelműen rábizonyítani. Így is halálra ítélték, s az ítélet nemsokára jogerőre emelkedett. 

A film cselekménye lényegében ekkor, a szegedi Csillagbörtönben kezdődik, ahol a börtönlelkész lánya, Irma (szerepében Stork Natasa) és a Pipás (Török-Illyés Orsolya) először találkozik. Első pillantásra érezni, hogy köztük kialakult valami. A halálra ítélt, aki már semmit nem remél, elfogadja az édesanyját elvesztett, súlyos lelki szorongásokkal küszködő Irma közeledését. Hetek alatt megtanul tőle írni-olvasni, s közben kezdi megérteni a hitét, és rádöbben, szereti őt, aki embereket ölt. Ez az érzés kölcsönös, és egy-egy jelből ítélve már-már szerelem. A gyilkost, aki a halálra vár, arra készteti, hogy amikor megszökhetne, nem él az alkalommal, mert Irmát nem akarja elveszteni. S ő végül édesapja segítségével – aki a Debreceni Református Kollégiumban a kormányzó osztálytársa volt, és barátságuk megmaradt – eléri, hogy a megtért bűnös Horthy Miklóstól kegyelmet kapjon: ítéletét életfogytiglanra változtatják. A lelkész apa (Terhes Sándor alakítja) egyetlen feltétele lánya mielőbbi esküvője – ugyancsak református lelkész – vőlegényével, akivel előtte felbontotta eljegyzését. 

A történet valóságalapja erős: Thaly Idának, aki „a Csillagban” bibliaórákat tartott a raboknak, nagy szerepe lehetett abban, hogy Pipás Pista/Fődi Viktória a kormányzótól 1933 karácsonya előtt kegyelmet kapott. Szegedről később a kőbányai börtönbe került, hívő emberként ott halt meg 1940-ben.