A Föld árnyékos és napos oldala

Szerencsés helyzetbe került a Veszprémi filmpiknik közönsége augusztus végén, mert a hivatalos premierjük előtt két új magyar játékfilmet is megtekinthetett a királynék városában. Megdöbbentő hitelességgel, kiváló színészi alakításokkal ismertetett meg a nézőkkel például három megrendítő történetet az otthonukat kényszerből elhagyó magyarokról Buvári Tamás Föld és vas című alkotása, amely a rendező elmondása szerint részben életrajzi elemekre is épül, nem véletlenül ajánlotta az édesanyjának a filmet. 

A három részből álló mű azt a kérdést járja körül a magyarság életében súlyos fordulatokat jelentő három korszakban (1947-ben, 1985-ben és 2025-ben), hogy vajon lehetünk-e boldogok, ha elszakadunk az otthonunktól, a szülőhazánktól. Az első rész főszereplője Buvári Lilla (a rendező gyermeke) egy, a második világháború után kitelepített német ajkú magyar lány tragikus sorsát jeleníti meg. Ez azért is rendkívül fontos, mert érthetetlen módon eddig nagyon kevés film szól a német származású magyarok elüldözéséről, illetve elhurcolásáról. Ezen sajnos az sem segített, hogy Szász Attila remek filmalkotása, az Örök tél – amely elsőként mert őszintén szólni a málenkíj robotra elvitt németek lassú kínhalálba vezető útjáról – a főszereplője, Gera Marina révén Emmy-díjat is kapott. És egyelőre az sem, hogy Visky András Kitelepítés című regénye – amely egy elüldözött magyar sváb asszony sorsát írja le – nemrég elnyerte a rangos Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) Berlinben. Buvári Tamás munkája viszont újra reményt adhat arra, hogy a későbbiekben egyre többen dolgozzák fel ezt a nemzeti tragédiát. 

A film második része szintén fontos korszakról beszél: a főhőse egy erdélyi fotóriporter, aki a Ceausescu-redszer elől menekül az anyaországra a nyolcvanas években, és át kell élnie azt az érzést, hogy két hazája is van, miközben valójában egy sincs, a kemény és a puha diktatúra ugyanúgy begyógyíthatatlan sebeket ejt a lelkekben. A főszerepet ebben a fejezetben Trill Zsolt alakítja, a tőle megszokott tökéletességgel és természetességgel, amiben talán az is segített neki, hogy átélhetett egykor hasonlókat kárpátaljai magyarként. Mivel Buvári Tamás rendező felesége, Turós-Máté Kinga saját története ihlette ezt az epizódot, amely egy kolozsvári család Magyarországra való menekülését meséli el, ezt a részt Kolozsváron vették fel, és a feleség szerepére is egy kolozsvári színésznőt találtak, és nem is akármilyet. Györgyjakab Enikő olyan lenyűgözően van jelen a filmben, hogy szinte együtt lélegzünk, könnyezünk vele minden jelenetben. 

A film zárórésze is köthető valamelyest a Buvári családhoz, hiszen ennek a főhőse egy táncosnő, aki a Magyarországról gazdasági és családi okokból az uniós csatlakozás utáni években Nyugat-Európába költöző százezrek egyike, és akinek egy idő után rá kell jönnie arra, hogy a vendégmunkásoknak sok esetben „a fejlett Nyugaton" is súlyos áldozatokat és kiszolgáltatottságot jelent a beilleszkedés. Ott sem nyithatunk azonnal cukrászdát, és ott sincs kolbászból a kerítés. Turós-Máté Kinga pedig nemcsak színész, hanem táncosnő is, így nem is találhattak volna jobbat erre az alakításra. Az anya-lánya kapcsolat feszültségei és érzelmei rendkívül természetesen jelennek meg ebben a fejezetben a vásznon, és ez annak is köszönhető, hogy a táncosnő lányát Buvári Villő, a főszereplő és a rendező gyermeke játssza. És hogy miként kerül elő a filmben a Föld (szülőföld) mellett a vas is, azt mindenki nézze meg majd a mozikban. Nemcsak lírai elemekkel teletűzdelt dráma ugyanis Buvári Tamás új alkotása, hanem nem kevés feszültséggel és krimikbe illő izgalommal is szolgál. 

Sok-sok nevetéssel és némi sírós romantikus elhajlással jár a másik premier előtt Veszprémben bemutatott új magyar film, a Még egy kívánság megtekintése. A Hermányi Mariann és Kádár L. Gellért főszereplésével, valamint Trill Beatrix és T. Danny fontos alakításával hamarosan a nagyközönség elé kerülő mozi valóban szórakoztató, úgyhogy biztosan meg fogja állni a helyét az egyre inkább bővülő magyar romkompiacon. A film alaptörténete szerint Takács Juli, a húszas évei végén járó zenei menedzser megszokott élete gyökeres fordulatot vesz. Kezébe kerül ugyanis egy kívánságfüzet, amivel bármit eltüntethet a világból. Egy ismeretlen zenekar befuttatásához és az egyéb konfliktusainak megoldásához használni is kezdi a kívánságfüzetet, ami egy idő után egyre extrémebb helyzeteket eredményez. Dobó Kata és Szilágyi Fanni filmjében azonban minden kívánság következményekkel jár. A film közönségsikere azért is garantált, mert Kovács M. András forgatókönyvíró olyan vicces sorozatokon pallérozódott, mint a Válótársak vagy a 200 első randi. A Még egy kívánság ráadásul elgondolkodtató is, a fantasy-vígjáték legfőbb tanulsága, hogy van, amit még varázslattal sem tudunk az életünkben megváltoztatni.