Várjuk Pesten, Gauguin úr!

Európai viszonylatban is kiemelkedő tárlattal ünnepli megnyitásának százhuszadik évfordulóját a Szépművészeti Múzeum október 30. és február 28. között. A Bonjour, Monsieur Gauguin! elnevezésű tárlatra a világ legjelentősebb közgyűjteményei kölcsönöznek műtárgyakat. Bár a teljes, pontos százötvenes műtárgylista a kiállítás megnyitásáig fokozatosan válik ismertté, a múzeum által bejelentett kiemelt mesterművek és a főbb partnerintézmények már biztosak, és az is, hogy a kiállítás bemutatja Paul Gauguin teljes életművét és művészi útkereséseit. 

Csak Gauguintől nyolcvan alkotás tekinthető majd meg a Szépművészetiben, de a francia mester munkái mellett olyan neves kortársak és példaképek művei is helyet kapnak, mint Claude Monet, Vincent van Gogh, Paul Cézanne, Camille Pissarro vagy Gustave Courbet. A műtárgyak a világ több mint negyven rangos gyűjteményéből érkeznek Budapestre, kiemelten a párizsi Musée d’Orsay-ból, valamint a New York-i MoMA-ból és a Metropolitan Múzeumból. 

Mivel a kiállítást ezzel a képpel hirdetik, így bizonyára itt lesz a Musée d’Orsay egyik legnagyobb kincse, Gauguin Tahiti nők című remekműve is. Ez a festmény Gauguin önkéntes száműzetéséből való, amikor a csendes-óceáni szigeteken keresett egy olyan tiszta, vadregényes világot, amelyet nem rontott meg az a nyugati civilizáció. Természetesen egyfajta édenkertmítoszt próbált ezzel életre kelteni a művész, a tahiti nőket és lányokat (akik gyakran az ottani feleségei és modelljei is lettek) sokszor a természettel teljes harmóniában, istennőkként vagy passzív, egzotikus idill részleteként ábrázolta. Az alkotó ekkoriban a kor jellemző francia festészeti irányzatát, a szintetizmust követte, ami nemcsak a természetben látható profán formákat jelenítette meg, hanem a saját belső érzéseit is az igen intenzív, lángoló színekkel (sárgákkal, rózsaszínekkel, mélykékekkel) hogy kifejezze a szigetek egzotikus hangulatát. A tervek szerint itt lesz a fiatal lány arcképe, Vaite (Jeanne) Goupil (1896) – Gauguin tahiti korszakának egyik leglíraibb, legszebb portréja is, amely a tárlat egyik kiemelt arca. És természetesen bekerül majd az időszaki kiállításra a Szépművészeti Múzeum saját tulajdonú, féltett Gauguin-remekműve, A fekete sertések (1891) is. Ezt a művész 1891-ben, az első tahiti utazása során festette, tehát éppen akkor született, amikor az impresszionista stílus helyett valami újat keresett, de még felfedezhetők rajta a korábbi korszakának jegyei. A kép ráadásul annyira meg akart felelni a Gauguin-féle kivonulás mítoszának, hogy még félrevezető információkat közöl a korabeli Tahitiról. Amikor Gauguin megérkezett a szigetre, mélyen csalódott, mert a francia gyarmatosítás már teljesen elnyomta az ősi kultúrát. Gauguin ezért a képein – így ezen is – elkezdte szándékosan letagadni a modernizációt. A ház oromzatán és az udvaron látható furcsa, ősi bálványfigurák a valóságban már nem léteztek a mindennapi életben, azokat Gauguin a képzeletéből és a maori mitológiából merítve helyezte el a térben, hogy megteremtse az általa áhított „primitív paradicsomot” a házak körül legelésző fekete disznókkal. 

Nyilván megtekinthető lesz majd az 1889-ben elkészült Bonjour, Monsieur Gauguin is a kiállítás címadó főműveként, amely Gauguin Bretagne-ban töltött időszakának és a pont-aveni iskola stílusának egyik legfontosabb szimbolikus darabja. A kép közvetlen válasz és fricska Gustave Courbet 1854-es, Bonjour, Monsieur Courbet (A találkozás) című híres realista festményére. Gauguin és Vincent van Gogh 1888 decemberében együtt látták Courbet művét Montpellier-ben, és mindenképpen reagálni kívántak. Amíg Courbet-nál a mecénás tisztelettel köszönti az öntudatos, büszke művészt, addig Gauguin verziója ennek a teljes ellentéte: ő nem egy gazdag támogatóval, hanem egy egyszerű breton parasztasszonnyal találkozik, aki ráadásul mintha menekülne előle. 

De a kiállításon nemcsak a tahiti korszak alkotásai lesznek láthatók, hanem a koppenhágai festmények egy része is, és a franciaországi alkotói korszakának művészi, irodalmi és kritikai kapcsolatai is egy úgynevezett diszkurzív térben, tárlatvezetésekkel is egybekötve.