Szégyenérzet Diákmérlegen

Mindenhol lopnak és mindenki lop - kevésbé árnyaltan így lehetne összefoglalni annak a felmérésnek az eredményeit, amelyet a Berni Egyetem szociológia tanszéke végzett egyetemisták körében.

Kultúra2004. 03. 12. péntek2004. 03. 12.
Szégyenérzet Diákmérlegen

A kép, persze, mégsem ilyen egyszerű, és még mielőtt bárki rosszat gondolna a berni egyetemistákról, elmondjuk, hogy a felmérés nem az általuk elkövetett bűncselekményeket vette számba. Rolf Becker professzor, a kutatás vezetője csak arra célzott, hogy vizsgálataik alapján természetesen nem tartható az a közkeletű nézet, hogy az alsóbb rétegekben nagyobb a hajlandóság a bűnözésre, mint a képzett emberek körében. Legfeljebb csak máshol, másképpen jut kifejezésre.
A vizsgálat során több ezer egyetemista töltötte ki a kérdőívet. Részben arról nyilatkoztak, hogy milyennek ítélik Bern bűnügyi helyzetét, szerintük mik a legfontosabb problémák, részben pedig önmagukról, illetve - s ez volt a legfontosabb - arról, el tudnák-e képzelni, hogy... és itt négyféle kérdőmondat következett.
Az eredmények értékeléséhez nyilván nagyon fontos tudni, milyen szűkebb-tágabb környezetben élnek a diákok, milyen élményeik vannak. Nos, 95 százalékuk gyermektelen, minden második közülük tartós kapcsolatban él. A vallásossági skálán 71,5 százalékuk az egyáltalán nem vallásos és a viszonylag vallásos közötti tartományban foglal helyet. Ez a kérdés azért volt fontos, mert a vallásosságból következhet bizonyos erkölcsi szemlélet.
Ami a várost illeti, a legnagyobb gondnak a drága lakhatást tartották, de még a közlekedési helyzet is fontosabb volt szemükben a bűnözésnél. Kilencven százalékban kijelentették, nagyon ritkán vagy soha nem féltek attól, hogy a városban bűncselekmény áldozatául esnek, ugyanakkor az elmúlt év során majd' minden ötödik egyetemista ellen követtek már el bűncselekményt, minden tizedik ellen a nyílt utcán.
És ezek után jöttek az igazán izgalmas kérdések, amelyek csak elvi lehetőségekre vonatkoztak. Például: el tudná-e ön képzelni, hogy feketemunkát végezzen, blicceljen, hamis adatokat mondjon a biztosítónak, tehát biztosítási csalást kövessen el, vagy hogy lopjon a boltban? Mielőtt a kétségtelenül elgondolkodtató adatokra térnénk, annyit azért mondjunk el, hogy amit elvileg elképzelek magamról, azt talán nem feltétlenül tenném meg adott helyzetben; bár az is igaz, hogy amikről itt szó van, nem főben járó bűncselekmények. Kiderült, a diákok majdnem fele, 48 százaléka dolgozna feketén, bolti lopást viszont csak 11 százalékuk követne el, biztosítási csalást 37 százaléknyian, ha úgy hozná a szükség, bliccelni pedig 45 százalékuk lenne hajlandó. Hogy ezt soknak tartjuk-e vagy kevésnek, felfogás és jogkövetési kultúra kérdése. De ha már szóba került a jogkövetés, feltették azt a kérdést is, mindig be kell-e tartani a törvényeket, akkor is, ha nem értünk velük egyet. Erre csak 53 százalékban válaszoltak igennel. Ami mindenesetre érdekes. Mert Bern, amelyet viszonylag jól ismerek, de egész Svájc is, jogkövetés terén mintha kicsit jobban állna, mint mi; legalábbis nekem ez volt a tapasztalatom.
Hát akkor milyen számokat kapnánk nálunk?!
(A Kossuth rádió Szonda című műsora nyomán)

Ezek is érdekelhetnek