Fél szemmel

Püspökladányig autóztunk a nyolc­hetes, mopsz fajtájú ku­­tyáért,­ kisebb volt, mint egy 45-ös méretű férficipő, dobozban utazott a hátsó ülésen a fővárosig, miközben a gyermek simogatta puha szőrét. Ez a kutya elsősorban az övé, ő gondozza, sétáltatja, s szedi fel az elhullajtott bogyókat – esküdözött. Ebből azért nem sok minden valósult meg, de az már egy másik történet… 

Kérem, a mopsz, vagy más néven pug, ahogy a fajtaleírás tartalmazza: „Kis termetű, zömök kutyafajta. Teste négyzet alakú, feje gömbölyű. Szeme nagy, sötét és kidülledő, az embernek az az érzése, hogy mindig szomorú.” Színe lehet ezüst, fakó, barackszínű és fekete, és ne felejtsük el redőhomlokát, fekete maszkját, amelyek a legtipikusabb jellemzői a mopsznak. Valószínűleg kínai eredetű kutyafajta, a társasági kutyák fajtacsoportban a legnagyobb testű. 

Társasági lény, állapítottam meg, mikor a fővárosi kutyafuttatóban egy agárral játszadozott, amely kitátott szájában, a hegyes fogak között eltűnt az én mopszom feje. De nem lett baja. Amikor a kergetőzésben kifulladt, odamenekült hozzám, a pad alá, ahol az agár nem érte el. Sokáig egy kitátott pofájú krokodillal is barátkozott volna. Ma már, ötévesen óvatosabb. Kakaóscsiga-szerű farkát csóválva örül embernek, állatnak, leginkább a simogató kéztől dobja el fülét-farkát. Dehogy szomorú! Vidám, ha vele foglalkoznak, de minimum bohókás. Na és a nézése! Jártam vele kutyaiskolába, a kőbányai sörgyár soktornyú, elhagyott épülete mellé egy mezőre, alattunk víztároló, csak a föld felé nyúló szellőzőnyílások árulkodnak arról, hogy a mélyben egy ipari remekmű. Ott azt mondták, hogy ha a kutya felveszi velünk a szemkontaktust, jutalmazzuk finomsággal őt. Szemkontaktus? Hiszen egyfolytában engem néz! Még mikor a kanapén alszik, két horkoláshang között is kinyitja az egyik szemét, hogy egyhangúan tudomásul vegye: megint ütögetem a számítógép klaviatúráját. 

A tudósok a mai napig sincsenek tisztában azzal, hogy mikor alakultak ki olyan rövid szőrű, kunkorodó farkú és rövid orrú kutyák, mint a mopsz. De abban egyeznek az álláspontok, hogy már időszámításunk előtt tenyésztettek a kí­naiak­ kisméretű; rövid, széles és lapos fejű kutyákat. Ezeket palotában tartották. Nos, ilyen környezetről álmodhat a lakás legkényelmesebb ülőalkalmatosságain fekve. Inkább szék, fotel, kanapé, mint a neki vett kutyapihenő…