Feltörekvő szimfonikusok Békéscsabán

– Miért éppen Beethoven IX. szimfóniáját választották?
– Mindenképpen egy monumentális művel szerettük volna megünnepelni az 50. évfordulót. Eredetileg Carl Orff Carmina Buranáját vittük volna színpadra, azonban hamar kiderült, hogy a hatalmas apparátust igénylő mesterművet csak szabadtéren tudjuk megvalósítani. Ezért a Carmina Burana bemutatását áthelyeztük júniusra – így esett a választás Beethoven IX. szimfóniájára.

– Karmesterként hogyan épít fel egy-egy zeneművet?
– Amikor megkapom a partitúrát, először igyekszem nagy vonalakban megismerkedni a művel, a mondanivalójával, a karakterekkel, tételenként mit akar kifejezni a darab, hogyan lehet az egyik tételből átjárni a másikba. Majd egyre kisebb egységekben szemlélem a művet, s mindinkább részletgazdagabban látom. E részletes, szekciókra bontott munkával indul a próba, s ebből áll össze újra a teljes mű. Legvégül ismét az válik fontossá, hogyan kezdődik és végződik a tétel, hol van a csúcspontja, s ezek miképpen fonódnak össze. Ekkor már az érzelmi vonal, az átélés a meghatározó, s bezárul a kör.

– Önt orgonaművészként is ismeri a közönség. Mikor kezdett el érdeklődni az orgona iránt?
– Hét-nyolc éves koromban Dévaványán, nagymamám falujában a templomban gyakoroltam. Ez a szenvedélyem azóta is megmaradt, de elég hamar kiderült, hogy rendkívüli módon érdekel a karmesterség. Mindig is úgy éreztem, hogy a zenében ez a poszt maga a teljesség.

– Példaképek?
– Herbert von Karajan és Leonard Bernstein. Két ellentétesebb személyiséget nehezen találhatnánk, azonban a tökéletességre való törekvésben megegyeznek. S mindenképpen meg kell említenem a tanáraimat: Ligeti Andrást és Gál Tamást.

– Van olyan zenemű, melyet mindenképpen szeretne elvezényelni?
– A végtelenségig sorolhatnám, Bach h-moll miséjétől kezdve, Mozart Rekviemén át a Don Giovanniig. Nagyon örülök, hogy az Operettszínházban dirigálhatom Kálmán Imre Bajadérját: nagy iskola számomra az operett a folyamatos karakter- és tempóváltásaival, gyorsításaival-lassításaival.

– Fizikailag hogyan készül fel egy-egy koncertre?
– Sokat úszom, Békés megyében a gyomai fürdőt szeretem a legjobban, az egész országban is az egyik legkiválóbb.

– Mozart d-moll zongoraversenyét egyszerre játszotta és dirigálta. Zenésztársaival hogyan vették az akadályokat?
– Nagy koncentrációt igényelt mindenkitől, viszont a kamarazenélés élményéből mindannyian rengeteg energiát merítettünk. Újabb és újabb zenekari tagokról derült ki, hogy milyen kiválóak szólistaként is.

– Az együttes és a körötte bábáskodók hogyan bírják a tempót?
– Főállás és család mellett vállalják a kamarazenélést. Rengeteget dolgoznak, az ötvenedik évforduló zsúfolt évad több koncerttel és próbával jár, sok energiát követel mindenkitől. Kiemelném zenekari titkárunk munkáját, aki ebben az időszakban öt-hat ember feladatát látja el magas színvonalon.

– Mi a jubileumi évad további programja?
– Decemberben a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola kórusával Bach- és Mozart-műveket adunk elő. Karácsony közeledtével, 20-án, Gyulán, a Belvárosi Katolikus Nagytemplomban a kibővített Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar közreműködésével Beethoven IX. szimfóniáját játsszuk. Tavasszal Csajkovszkij Rómeó és Júlia nyitányfantáziáját, azután Grieg Peer Gynt-szvitjét, Dvorak Szláv táncait adjuk elő. Vendégünk lesz Boldoczki Gábor, a világhírű trombitás, aki Alexander Arutjunjan Asz-dúr trombitaversenyét játssza. Júniusban Carl Orff Carmina Buranajával a békéscsabai repülőtéren zárjuk a jubileumi évadot.

Bármelyiik fotóra kattintva megnyílik a képgalériánk!