Kis tanya nagy Havannán

Amióta híre ment, hogy az üzletbe megpróbáltak betörni és vezetőjét megfenyegették, még többen jönnek. A Havanna utca 50. szám alatti üzlethelyiség mindössze 23 négyzetméteres, de olyan, mint egy kis tanya a főváros hatalmas lakótelepén. Samu István üzletvezető nemcsak az áruválasztékról gondoskodik, hanem mindent tud a termékekről, s mindenkihez van egy-két jó szava. A négygyermekes, barátságos férfi negyven múlt, közgazdászdiplomával áll a pult mögött. Faluról került Budapestre, nagy természetbarát, s néhány hektáron gazdálkodik is. Parkfenntartóként dolgozott, azt cserélte fel a bolti munkára. Nem érti, kinek állhat útjában a kicsi üzlet, miért akarják bántani őt és gyermekeit.

– Istvánt két alkalommal is életveszélyesen megfenyegették – mondja Chladek Tibor, a Tanyasi áruk boltjának egyik tulajdonosa. – Nagyon megviseli őt, hogy veszélyben érzi a családját. A rendőrség eljárást indított, fokozottan figyelnek az üzletre. Hogy ki az, aki szeretné, hogy eltűnjünk a környékről, nem tudjuk. De azt igen, hogy akinél kétszáz forint ugyanaz az alma, ami nálunk nyolcvan, annak a mi jelenlétünk nem tetszik. A bolt azonban épp csak addig volt zárva a betörési kísérletek után is, amíg a rendőrök elvégezték a helyszínelést. Rövidesen pedig újabb boltok fognak nyílni Budapesten és vidéki városokban is, egészséges tanyasi élelmiszerekkel.

– Szeretnénk, ha nyolc-tíz ilyen üzlet nyílhatna az idén – avat be a terveikbe Balogh József, a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületének elnöke. – Amióta, a múlt év novemberében, a szabadalmi hivatal lajstromba vette az Egészséges tanyasi élelmiszer, magyar termék védjegyet, a tanyán termelt élelmiszerek iránt jól láthatóan megnőtt az érdeklődés. Sok embernek elege van már a gyenge minőségű, gyakran bizonytalan eredetű külföldi termékekből, ha hozzájuthat, szívesebben veszi az ízletesebb, egészségesebb hazait. A Tanyasi áruk boltjai kiváló minőségű, tiszta, ellenőrzött élelmiszereket kínálnak a városlakóknak, elfogadható áron. A termelőnek pedig, mivel kiiktatódik a többszörös kereskedelmi áttétel, alacsonyabb ár mellett is több marad a haszonból.

Az első tanyasi bolt megnyitására hónapokig kellett várni. Karácsony előtt már kitűzték a nyitás időpontját, aztán mégis más kapta az üzlethelyiséget, amire pályáztak. Chladek Tiborék ekkor a XVIII. kerületi polgármesteri hivatalnál újabb pályázatot nyújtottak be egy másik helyiségre, amely végre az övék lett, és február elején megkezdhették az árusítást. A boltban szabadszállási, dunavecsei, szalkszentmártoni, solti, kunszentmiklósi, tassi, kerekegyházi, izsáki és más kiskunsági termelők árui kaphatók, elsősorban zöldségfélék, gyümölcsök, de népszerű a méz és a tojás – utóbbi 28 forintért.

Az áru mellett ott a termelő fényképe, neve, címe, telefonszáma, ezt a tervek szerint később kiegészíti a termesztési körülmények rövid leírása és a permetezési napló, hogy valóban minden ellenőrizhető legyen. Balogh József szerint 15-20 család képes lehet ellátni egy boltot, de érdemes ennél nagyobb termelői közösségeket is létrehozni, melyek akár 8-10 üzletet is üzemeltethetnek egy-egy régióban.

A tanyasi élelmiszerek híre ma sokakat – a főváros távolabbi kerületeiből is – a Havanna-lakótelepre vonz. A látogatók száma az első héthez képest megduplázódott, néha alig férnek el az üzletben. A bolt területét mindenképpen növelni kéne, mondják a rendszeresen visszatérők, s jó lenne, ha kaphatnának itt füstölt árut, tanyasi baromfit, tejet is. Az utóbbira tán már nem is kell oly sokat várni, mert tejautomata felállítását tervezik.