Polgárőrök két évtizede

Megalakulásának húsz éves évfordulóját ünnepli a jászalsószentgyörgyi polgárőrség. 1990 tavaszán az elsők között döntöttek úgy: önkéntes szolgálatukkal erősítik lakóhelyük közbiztonságát.

Zsoldi Lajos korábban rendőrként dolgozott Jászalsószentgyörgyön, aztán új munkahelye lett, de a közbiztonság iránti elkötelezettsége megmaradt. Úgy gondolta, a településükön is növekvő bűnelkövetés visszaszorításáért civilként is tehet valamit. Ezért 1990 áprilisában felhívást tett közzé, s néhány hónap leforgása alatt egyre többen csatlakoztak az eleinte – jobb híján – önvédelmi csoportnak nevezett kezdeményezéshez. Zsoldi Lajos szerette volna hivatalossá tenni tevékenységüket, ám akár a rendőrségen, akár az ügyészségen érdeklődött, az illetékesek tanácstalanok voltak: kinek is kéne jóváhagynia a működésüket? Aztán találkozott Kopácsi Sándorral, aki ugyancsak önkéntesekre épülő közbiztonsági szervezet létrehozásán dolgozott. Ekkortól számítható a polgárőrség elnevezés létjogosultsága. Az idő előrehaladtával egyre több településen gondolkodtak úgy, mint Jászalsószentgyörgyön. Igazi, alulról építkező rendszer jött létre, megyei szövetségekkel, 1993-tól pedig az országos szövetség is megalakult.

Dr. Horváth Jenő, az Országos Polgárőrszövetség környezetvédelmi alelnöke elmondta, hogy a bűnmegelőzés mellett a környezetvédelemben is jelentős feladatokat vállalnak, illetve hétköznapi problémákban is segítenek: – A polgárőrség mára – a rendőri vezetők szerint is – meghatározó tényező a közbiztonság megteremtésében. Mindezt jól jellemzi, hogy egyetlen civil szervezetként külön törvény szól tevékenységünkről – tette hozzá az alelnök.

Az egyesületek, és tagjaik növekvő száma az évek során egyre inkább lefedte az ország szinte egész területét. A járőrözés mellett rendezvényeket biztosítanak, újabb jogkörük alapján pedig a közlekedés biztonságát is segíthetik. Dr. Horváth Jenő hozzáteszi: – Nem várható el, hogy olyan jogaink legyenek, mint egy rendőrnek, a törvény is ennek szellemében született. Mi azzal segítjük a közbiztonságot, hogy ha bármilyen problémát észlelünk, jelezzük.

A folyamatos létszámbeli bővülés megkívánja a megfelelő felszereltséget, az eszközkészlet fejlesztését.A polgárőrségek – eredményeiknek köszönhetően – a központi költségvetésből is egyre jelentősebb forráshoz juthatnak. Kolozsi József, az országos szövetség gazdasági alelnöke arról számolt be, hogy míg 13 évvel ezelőtt 500 ezer forintból gazdálkodhattak, az idén már 840 milliót kapnak az államtól, melyből 700 milliót normatív támogatásként – írásban vállalt feladatok fejében, szigorú számonkéréssel – az egyesületek kapnak meg: – A feladatok meghatározásában fontos, hogy azok a helyi elgondolásokkal összhangban legyenek. A szakmai program keretében megyénként 24-35 millió forint közötti összeget adunk, ennek elosztását a vállalások arányában a megyei szövetségek végzik. Ők jobban ismerik az egyes települések gondjait, az egyesületek mindennapi tevékenységét. Az állam mellett az önkormányzatok, helyi vállalkozások, magánszemélyek is elismerik és segítik munkánkat. A lakóközösség tagjainak ereje ls figyelme nélkül nem létezhet a polgárőrség, enélkül nem tudnánk ellátni feladatainkat – mondta Kolozsi József.