Túzoknak: borzbiztos paradicsom

Rendkívül félénk, óvatos állat: ha egy kilométerről megpillantja az embert, máris megváltozik a magatartása. A kakasok nem dürögnek, s mindahányan igyekeznek távolabbra kerülni. Tehát ahhoz, hogy a túzok biztonságban, jól érezze magát, hatalmas területeket kell számára biztosítani. Ezért is hirdette meg az FVM hazai és európai uniós források felhasználásával a túzokvédelmet is érintő támogatását. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program alapján lehetőség van agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatások igénybevételére.

A pályázó gazdák, amennyiben túzokkímélő gazdálkodást folytatnak, jelentős, olykor hektáronkénti több tízezer forintos támogatásban részesülhetnek. Túzok lakta határban olyan növényeket kell termeszteniük, mint például a lucerna és a repce, és – főként a fészkelési időben – a mezőgazdasági munkákat úgy kell elvégezniük, hogy ne zavarják a madarakat. A túzok huszonnyolc napig kotlik két, ritkán három tojásán. Mivel a csibék fészekhagyók, a kelést követően a fészekre már nincs szükség, a felnőtt madár elvezeti utódát. Még a földeken dolgozó traktorosokat, gépkezelőket is anyagilag érdekeltté teszik abban, hogy ha fészkéről lerepülő madarat látnak, azt megvédjék.

Nagy változások történtek a túzokvédelemben. Két évtizeddel ezelőtt azt a módszert alkalmazták, hogy ha túzokfészket találtak a művelés alatt álló táblákon, a tojásokat begyűjtötték, és azokat a dévaványai túzokvédelmi állomáson kikeltették, majd a fiatalokat gondosan felnevelték és szabadon engedték. Mára azonban bebizonyosodott, hogy a túzokcsibék legjobb nevelői maguk a túzokok, ezért a szakemberek mindent megtesznek azért, hogy a veszélyeztetett fészkek tojásait is a tojók költsék ki. Ha a gépkezelő túzokfészket talál, akkor körülötte a lehetőségekhez mérten egy körülbelül ötven méter sugarú körben nem végzi el a szükséges munkákat, vagy leáll egy félórára, és értesíti a nemzeti park munkatársait.

A szakemberek pedig figyelemmel kísérik a fészek további sorsát. Ha egy-két órán belül a madár visszatér a fészkére, nem szükséges a beavatkozás – viszont ha nem, a tojásokat megtévesztésig hasonló, mintegy tíz centiméter hosszú, sötétzöld fatojásra cserélik, a valódiakat pedig a terepjáróban egy hordozható keltetőgépbe helyezik. Innen kerülnek a dévaványai keltetőállomásra. Néhány nap elteltével a fészket újra ellenőrzik, ugyanis előfordulhat, hogy az anyamadár visszatér rá, s a fatojásokat üli. Ez esetben kicserélik a valódiakra. Ha nem, akkor a kikelt csibéket úgy nevelik föl, hogy csak két hónapig kerüljenek szorosabb kapcsolatba az emberrel.

Amikor megerősödnek, egy négyszáz hektáros, róka- és borzbiztos kerítéssel körülvett terület közepén, egy valóságos túzokparadicsomban nevelik fel őket. Itt a kedvező körülmények hatására nagyobb számban élnek és költenek. Ezek a vadon élő állatokkal szép lassan, fokozatosan kapcsolatba kerülnek, és ősszel ők is csatlakoznak az összeverődő, kóborló csapatokhoz.