Városiasodás és egészség

A városlakók összességében jobban élnek, mint a vidékiek: látszólag több lehetőségük nyílik az anyagi boldogulásra, s könnyebben hozzáférnek a szociális és egészségügyi ellátórendszerekhez. De a városi lét számtalan egészségügyi veszélyt is magában hordoz: a környezetszennyezést − a városok felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásának 60%-áért, illetve az energiafelhasználás és hulladéktermelés 75%-áért −, a magasabb megélhetési költségeket, a közbiztonság, illetve a közlekedésbiztonság hiányát, s az egészségtelen életmódot – hívta fel a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet.

A városlakók 92 százaléka olyan környezetben él, ahol a levegő szennyezettsége meghaladja a WHO által meghatározott egészségügyi határértéket. A zajszennyezettség pedig az egyik legkomolyabb stressz tényező a városiak életében. A közúti balesetek naponta száz 25 év alatti fiatal és gyermek halálát okozzák, s mára vezető halálokká vált e korcsoportban. Pedig a városi autózások felében a kocsiba pattanók 5 km-nél rövidebb távolságot tesznek meg, amely 15-20 perc biciklizéssel vagy 30-50 perc gyaloglással is teljesíthető lenne.

Az elkényelmesedettségnek pedig ára van: a fizikai inaktivitás világszerte 1,9 millió ember halálát okozza évente, s átlagosan 19 egészséges évvel rövidítheti meg egy-egy ember életét. Magyarországon a lakosság több mint fele soha nem sportol (az EU-s átlag 39%), emiatt az elmúlt 10 év során hazánkban megháromszorozódott az elhízottak száma. A 7 és 14 év közötti gyerekek közül ma minden negyedik túlsúlyos vagy elhízott.

A dohányzás továbbra is a vezető halálokok egyike világszerte, több mint 5 millió ember halálát okozva évente – míg a passzív füstölés hozzávetőlegesen 600 ezer életet követel. Hazánkban minden harmadik felnőtt dohányzik, s ez az arány a fiatalok körében még magasabb: a fiatal nők 38, a férfiak 51 százaléka cigarettázik, a 13 és 15 év közötti tanulók negyede dohányzik. A WHO ezért az idei esztendőt a városiasodás és az egészség évének kiáltotta ki.

– Szeretnénk felhívni a figyelmet a városi életből adódó egészségi kihívásokra, a környezet- és egészségügyi problémákat tovább súlyosbító társadalmi és egészségi egyenlőtlenségekre. Fontosnak tartjuk a döntéshozók elköteleződését a környezet-egészségügyi politika iránt, s szeretnénk, ha a városfejlesztési tervek kidolgozásában is szerepet kapnának a környezetvédelmi és egészségügyi szempontok – mondta Pusztai Zsófia, a WHO Magyarországi Irodájának vezetője az idei Egészség Világnapja kapcsán, az Egészséges Városok Magyarországi Szövetségével közösen tartott sajtótájékoztatón.

– Bár léteznek átfogó szabályozások, melyek az egészséghez és az egészséges környezethez való jogot védik, de betartatásukban ma még komoly hiányosságok vannak –  hívta fel a figyelmet dr. Zlinszky János, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa hivatalának főosztályvezetője. – A környezet és az egészség nagyon szorosan összefügg, ezért az előírások és szabályozások betartatása közös ügy – hangsúlyozta.

– A városfejlesztés részeként népszerűsítendő az egészséges és biztonságos életmód, közösségi tereket kell nyitni, fejleszteni a lakóhelyeket, olyan városokat építeni, amelyek befogadóak, kortól és társadalmi helyzettől függetlenül minden városlakó javára válnak – mondta De Blasio Antonio, az Egészséges Városok Magyarországi Szövetségének főtitkára. – Ehhez pedig nélkülözhetetlen, hogy a várostervezés során átfogó egészségi és környezeti hatásvizsgálatok segítsék a döntéshozókat.

Az idei Egészség Világnapja alkalmából áprilisban országszerte különböző figyelemfelkeltő, megelőző, egészségmegőrző programok várják az érdeklődőket.