Hol terem a magyar virtus?

Tizenhat fős csapatok küzdenek egymással és a cseppet sem könnyű feladatokkal: nemcsak markos legények, de lányok, asszonyok is állják a sarat. A verseny alapítója és rendezője, a Magyar Technikai és Tömegsportklubok Országos Szövetsége tizenharmadik alkalommal hirdette meg a vetélkedést, melyre évről évre több település jelentkezik. A nevező csapatokat lakóhelyük lélekszáma alapján kategóriákba sorolják, s regionális selejtezők után kerülnek a legjobbak a döntőbe.

Hat éve az országhatáron kívüli magyarlakta települések is csatlakozhatnak a versengéshez, az idén a romániai Uzon és a felvidéki Diósförgepatony is házigazdája az előcsatározásoknak. Május végétől augusztusig tíz helyszínen zajlik a viaskodás, a végső helyezésekért pedig a Kárpát-medencei döntőn, augusztus 13. és 15 között Tiszaszőlősön küzdenek meg a csapatok.

Budai Pál, az MTTOSZ ügyvezető elnöke elmondta: a versenysorozatra falvak, városok, kistérségi társulások, baráti közösségek, egyesületek csapatai is jelentkezhetnek:

– Szeretnénk elősegíteni az országok, települések, közösségek, egyének közti barátságok kialakulását. Több példa akad a verseny története során, hogy az itt találkozók kapcsolata megmaradt, testvértelepülési viszony is kialakult, megesett, hogy segítséget nyújtottak egymásnak az árvízi védekezésben. Legutóbb az erdélyi Uzon játszótéri eszközöket ajánlott fel egy magyarországi település számára, az egyik regionális elődöntő rendezését pedig az árvíz sújtotta Jánoshida helyett Jászdózsa – néhány nap alatt megteremtve a feltételeket – beugróként vállalta. Ezek a versenyen is túlmutató, nagyszerű virtusszellem bizonyítékai. A próbatételek – így a petrencerúd vagy a saroglya tartása, a farönk és a gumicsizma hajítása, a talicskázás, a söröshordó- és zsákcipelés –, valamint a versenyzés izgalmai az együvé tartozás alapjait teremtik meg.

Bármelyik fotóra kattintva megnyílik a képgalériánk!