Elfekvő lett a kórházból

Kiskunfélegyházán fáklyás tüntetéssel tiltakoztak a helyiek a kórház aktív ágyainak a kecskeméti megyei kórházba telepítése ellen.

LakóhelyemTanács Gábor2010. 10. 06. szerda2010. 10. 06.

Kép: Kiskunfélegyháza, 2010. szeptember 24. Részvevők tiltakozó íveket írnak alá a Kiskunfélegyházi Városi Kórház bezárása elen az MSZP Bács-Kiskun Megyei Szervezete által szervezet demonstráción. Fotó: Ujvári Sándor

Elfekvő lett a kórházból
Kiskunfélegyháza, 2010. szeptember 24. Részvevők tiltakozó íveket írnak alá a Kiskunfélegyházi Városi Kórház bezárása elen az MSZP Bács-Kiskun Megyei Szervezete által szervezet demonstráción. Fotó: Ujvári Sándor

Nem csak Kiskunfélegyházáról van szó – mondja a félegyházi kórház előtt Garai István Levente szocialista országgyűlési képviselő. – Az ellátási körzetbe tartozik a várostól délre eső terület is, van olyan település, ahonnan ezután több mint ötven kilométerre kell szállítani egy infarktusos beteget.

Október elsejétől a kiskunfélegyházi kórház százhárom aktív ágya megszűnik, a betegek ellátását a kecskeméti megyei kórház vállalja fel. Kiskunfélegyházán megmaradnak a krónikus és a rehabilitációs ágyak; ezzel együtt is mintegy kétszáz alkalmazott elbocsátására készülnek. A megoldást mind a félegyházi, mind a megyei közgyűlés elfogadta. Ez része annak a helyi megszorító csomagnak, amelyet Kiskunfélegyháza a nyáron léptetett életbe, méghozzá azért, mert az OTP Bank csak azzal a feltétellel növelte meg a város folyószámla-hitelkeretét, ha költségtakarékossági lépéseket tesznek. A városban dolgozó közalkalmazottak bérét jelentősen csökkentették, és évekre befagyasztották.

A dél-alföldi kisváros hosszú kálvária után került a jelenlegi kínos helyzetbe. Kétezerhatban, az önkormányzati választások kampányában Gyurcsány Ferenc adta át a kórház vadonatúj, rehabilitációs szárnyát, hogy aztán pár hónappal később, az egészségügyi reform részeként, immár az ő kormánya akarja megszüntetni az aktív ágyakat. Akkor ezt sikerült megakadályozni. Viszont az önkormányzat egyre több pénzt volt kénytelen költeni a kórház fenntartására – az idén 350 millió forintra lett volna szükségük, de ez már nem állt rendelkezésre. A város kis híján fizetésképtelenné vált, és a PPP-konstrukcióban a kö­zelmúltban épült kézilabdacsarnok – amelynek a fenntartása egy vagyonba kerül, és amely pont Garai aktív közreműködésével létesült – tulajdonosa, a KÉSZ Kft. inkasszót nyújtott be a város számlájára. Ezt követően kérték az OTP-től a hitelkeret bővítését, és került sor a bank költségcsökkentő ultimátumára.

A város rossz anyagi helyzetét nem csak a felelőtlen beruházások okozták: az egyik legnagyobb munkáltató, a Ganz-Röck Transelektro kazángyár már egy éve a bezárás határán billeg, a megmentésére még az előző ciklusban hozott kormányhatározatról – amely segített volna konszolidálni a vállalatot – semmit nem hallani. A cég kifizetendő adósságai között van a városnak járó helyi adó, amely százhúszmillió forintot tesz ki. Erre valószínűleg keresztet vethetnek, mivel a dolgozók – akiknek már öthavi bérrel tartozik a cég – megindítják a felszámolást.

Garai István Levente a tüntetésen – amelyen mindössze ötvenen vettek részt – azt mondta: abban reménykedik, hogy az állam konszolidálja majd a kórházakat, és akkor lesz mód arra, hogy visszaállítsák az aktív ellátást Kiskunfélegyházán. A csekély részvételből ítélve úgy tűnik, erre a helyiek vagy nem látnak reális esélyt, vagy úgy értékelik, hogy ez ügyben a helyi szocialisták nemigen tudnak mit tenni.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek