Csavaros árleszállítás

Az új tulajdonos autószalont akart építeni a megvásárolt telkén, amelyért összesen negyvenmilliót fizetett az eladónak. Utólag kiderült, hogy a terület alatt fut egy gázvezeték, távközlési kábel, ipari vízvezeték, meg néhány elektromos földkábel.

LakóhelyemDr. Tanács Gábor2010. 12. 04. szombat2010. 12. 04.

Kép: Csala Zoltán tuladonos mutatja a térképet Domaszéki földügyek, a telkek határai papíron méterekkel arrébb vannak, mint a valóságban, térképek 2009.08.13. fotó: Németh András Péter, Fotó: Photographer: Andras Peter Nemet

Csavaros árleszállítás
Csala Zoltán tuladonos mutatja a térképet Domaszéki földügyek, a telkek határai papíron méterekkel arrébb vannak, mint a valóságban, térképek 2009.08.13. fotó: Németh András Péter
Fotó: Photographer: Andras Peter Nemet

Természetesen ezeket mind át kell helyezni – nyilvánvalóan az építkező költségén – ahhoz, hogy a tervezett szalon felépülhessen.

Az ilyen helyzet tipikus megoldása a szavatossági per, azonban ennek a határidejéről a szóban forgó vevő már lecsúszott. Ezért azt a megoldást választotta, hogy a bíróságtól a szerződés érvénytelenségének kimondását kérte, arra hivatkozva, hogy mind az eladó, mind pedig ő maga téves feltevésben voltak, amikor a kontraktust megkötötték.

Csakhogy amennyiben a szerződés érvénytelen, akkor vissza a telek, vissza a pénz! Ezt pedig semmiképp sem akarta, csak azt, hogy az eladó a vételár egy részét – ötmilliót – adja vissza. Így a Ptk. 237. bekezdésére hivatkozott, ami lehetővé teszi, hogy az érvénytelen szerződést a bíróság az érvénytelenség okának a kiküszöbölésével érvényesnek nyilvánítsa. Vagyis az egyszerű, de már elérhetetlen megoldás, a kellékszavatosság helyett – vettem valamit, de a tulajdonságai nem olyanok, amilyenekben megegyeztünk, így árleszállítást kérek – egy kissé csavarosabban igyekezett elérni a célját. Kérte a bíróságot, hogy érvénytelenítse a szerződést, írja át, aztán új formájában nyilvánítsa érvényesnek.

A per során az volt a fő kérdés, hogy ez lehetséges-e. A mondott bekezdésben szerepel, hogy „különösen uzsorás szerződés, felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén” nyilváníthatja érvényesnek a bíróság az érvénytelen szerződést, miután az érvénytelenségi okot kiküszöbölte. Csakhogy a vevő közös téves feltevésre hivatkozott. Ez viszont akarati hiba, amit az eladó szerint a bíróság nem küszö­bölhet ki, mert nem dönthet abban, hogy a felek akarnak-e ilyen vagy olyan áron szerződni vagy sem.

A bíróság végül úgy döntött, hogy a Ptk. 237-es bekezdése alapján lehetséges az akarati hiba kiküszöbölése – vagyis amennyiben sikerül bizonyítani, hogy a reális árnál a közös téves feltevés miatt ötmillió forinttal drágábban cserélt gazdát az ingatlan –, úgy a szerződést a bíróság érvényteleníti, az árat módosítja, majd a szerződést új formájában érvényessé nyilvánítja.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek