Mi legyen az iskolákkal?

Sok település számára csak nyűg az óvoda és az iskola fenntartása, amely a gyerekek után kapott állami pénzen felül évente még súlyos tízmilliókba kerül. Korábban csak hosszas várakozás után szabadulhattak a teherré vált intézményektől a települések. A közoktatási törvény módosítása után viszont már „büntetlenül” és gyorsan leadhatják az iskolákat, ha megállapodnak valamelyik történelmi egyházzal.

A Pedagógusok Szakszervezete viszont az Alkotmánybírósághoz fordult a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése miatt. Attól is tartottak, a tanárok rosszul járnak, ha elvesztik közalkalmazotti státusukat, ráadásul vallásos elköteleződést is várnak majd tőlük. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára viszont nyitott és befogadó szellemű intézményeket ígért, s azt nyilatkozta: több olyan kistelepülésen veszik át az iskolát, ahol egyébként bezárnák azt, így mindenki jól jár.

A Békés megyei Pusztaföldvár első embere azt mondja: nem csupán a község pénzügyi helyzete miatt döntöttek amellett, hogy kilépnek a térségi társulásból, és a katolikus egyháznak engedik át az iskolájukat. A kétezer lelkes falu 200 millió forintos költségvetéséből tavaly 27 millió forintot költöttek a gyerekek oktatására, nevelésére. Az állami normatíva ugyanis csak a költségek 55 százalékát fedezte. Ha ezt a kiadást kihúzhatják, érthetően fellélegeznek.

– Az anyagi kényszer csak meggyorsította a folyamatot. Korábban már gondolkodtunk azon, hogy az egyháznál jobb kezekben látnánk az ifjúság erkölcsi nevelését, és alapműveltségből is többet kapnának – magyarázza dr. Baranyi István polgármester. – Ezért a képviselő-testület szándéknyilatkozatot adott ki, s egyeztetést kezdett a katolikus püspökséggel. Nem akarták azonban kész tények elé állítani a családokat, ezért értekezletekre hívták a mintegy kétszáz óvodás és tanuló szüleit, hogy tájékoztassák őket: mire számíthatnak ősztől. A meggyőzés nem ment zökkenő nélkül, akadt olyan szülő, aki így fakadt ki: „De hát mi pogányok vagyunk!” Végül a szülők döntő többsége aláírta a nyilatkozatot, hogy támogatja a döntést. Belátták ugyanis, attól még nem lesz papnevelde a pusztaföldvári iskolából, hogy egyházi fenntartásba kerül.

Fűtsünk hitelfával
Interaktív tábla hat is van, laptopból vagy félszáz a kraszknokvajdai általános iskolában, a tantermek viszont hidegek, mert fára, szénre nincs pénz.

A borsodi, pontosabban abaúji intézményben most a hitelpénz mellett új fogalommá vált a hitelfa. Közterekről kivágott vagy hitelbe kapott fával próbálnak meleget csiholni a lerobbant, vegyes tüzelésű kazánokból, de volt olyan eset is, hogy az igazgató otthonról hozott fájával fűtötték fel tizenvalahány fokra a tantermeket. S ők még szerencsésebb helyzetben vannak, mint a szintén abaúji vilmányi iskola, ahol (lapunk korábban többször is írt róla) egy hónapnál hosszabb ideig fűtés sem volt, mert a szolgáltató az önkormányzat 10 milliós tartozása miatt elzárta a gázcsapot.

A kraszknokvajdaiak számára nem vigasz, hogy a vilmányi hősugárzók is csak átmeneti megoldást jelentettek, az ő gondjuk az, hogy hiába van pár kályhájuk, vegyes tüzelésű kazánjuk, ha nincs mit belerakni. Az innen-onnan szerzett gyenge minőségű tüzelő Tamás Roland megbízott iskolavezető szerint kevés meleget ad, már az is öröm, ha közel húsz fokot mutat a hőmérő.

A hitelfának nincs kamata, „felvételének” oka nyilvánvaló, és esetükben még abszurd is. Mert a krasznokvajdai iskola hiába pályázik régóta az épület felújítására, fűtésének korszerűsítésére, máig sem nyertek. Ezzel szemben nyertek hat méregdrága interaktív táblát, félszáz laptopot, tíz projektort, két feleltetőgépet; nyelvi és informatikai laborjuk egyenesen euró­pai színvonalú. Persze erre is szükség van, ám dermesztő hidegben – mert rosszak a nyílászárók, elavultak a kazánok – aligha öröm használni a szupereszközöket. A másik ok a gyereklétszám folyamatos csökkenése miatt az általános iskolákban országszerte bekövetkező pénzhiány, ami náluk is lefaragta a gyerekek után járó állami, kistérségi normatívák összegét.

Ilyen helyzetből Tamás Roland egyetlen kiutat látna: ha a kis falvak önálló iskoláinak létjogosultságát szorgalmazó kormány átvenné az önkormányzattól a tanintézmény fenntartását. Krasznokvajdán momentán 109 iskolás fagyoskodik az interaktív csodatáblák mellett, félő, hogy rendes fűtés nélkül a drága taneszközök is tönkremehetnek.