Új üzletlánc első szeme

Számtalan kisebb kereskedés bezárt az üzletláncok térhódítása miatt, és a szociális boltok is problémákkal küzdenek. A Magyar Piac Szövetkezet azonban azon igyekszik, hogy a hazai termelők áruja minél jobb minőségben és minél méltányosabb áron jusson el a vásárlókhoz. Szerintük ez nem reménytelen.

– Nem hagytuk magukra a termelőket. Kezdeményezésünk azt szolgálja, hogy a katasztrófákkal nehezített, áruhiányt hozó tavalyi év bajaiból kilábaljanak a gazdák, és megtaláljuk azt az értékesítési formát, ami a vevőknek is a legjobb – mondja Konrád Istvánné, a Magyar Gazdaszövetkezetek és Gazdakörök Országos Szövetségének (MAGOSZ) Gazdaasszony tagozatának vezetője és a szövetkezet elnöke. A tervezett országos bolthálózat lehetőleg közvetlenül a termelőktől szerzi majd be a zöldség- és gyümölcsféléket. Sőt olyan értékesítési láncot szeretnének kiépíteni, hogy a települések közintézményeinek konyhái is a helybeli és a környéken lakó termelőktől szerezzék be a friss és garantált eredetű árut. Ezt a modellt Mányban már kipróbálták – újságolja Konrád Istvánné, és a tapasztalatok szerint működőképesnek bizonyult.

Segítséget jelent, hogy egy új miniszteri rendelet szerint a kertjében megtermett zöldséget-gyümölcsöt bárki szabadon kiviheti a piacra, és árusíthatja a lakhelyének 40 kilométeres körzetében – és ehhez még őstermelői papír sem kell. A piacszövetkezet ötletgazdái szerint a helyi önkormányzatok, a termelők és a kereskedők összefogásával mindenki jól járhat. Mi több, munkahelyteremtésre is szolgálhat az önellátásra buzdító kezdeményezés. Számos falunak van olyan üres területe, ahol közösségi kertet alakíthatnak ki, így az állástalanok megtermelhetnék a helyi óvoda, iskola konyhájára való zöldségeket és gyümölcsöket.

A Magyar Piac Szövetkezet már hetvenhat tagot számlál. Akadnak köztük települési önkormányzatok – például Bicske, Sárospatak, Jászkisér –, illetve olyan ismert cégek, mint a Szerencsi Bonbon Kft. Lelkesen csatlakozott a kezdeményezéshez a Keszthelyi Egyetem Burgonyakutató Intézete is, mely sokat tesz a hazai fajták népszerűsítéséért, ráadásul az első jelentkezőknek egy-egy mázsa vetőburgonyát ajánlott fel. Akadnak a tagok közt tojástermelők, sertéstartók is, de további tagokat is toboroznak.

Hogyan működik mindez a valóságban? Hogy ezt is megtudjuk, betértünk a Magyar Piac Szövetkezet hatvani boltjába, mely – elsőként – március elején nyílt meg.

– Ha tényleg szép és friss a magyar áru, akkor még arra is hajlik az ember, hogy egy kicsivel többet adjon érte, mint a fonnyadt külföldiért – magyarázza az egyik nyugdíjas asszony a boltban. Az üzletben egyébként nagy keletje van a hurkának, a kolbásznak és egyéb húsáruknak is, ezeket ugyancsak a környéken készítik.

Kucsera Tóth Károly, a bolt működtetője a közeli Boldogon lakik, és korábban a fólia alatti kertészeti termelésben is szerzett némi tapasztalatot.

– Akkor lehetünk igazán olcsók, ha olyan hálózatot építünk ki, melyben a termelő és a kereskedő megtalálja egymást. Így nem kell egyikünknek sem feljárnia a budapesti nagybani piacra. Ha magunk hordhatjuk be az árut a termelőktől, egyúttal az áru származásáról is megbizonyosodhatunk – mondja. A Magyar Piac Szövetkezet azt tervezi, hogy saját felvásárló telepet hoz létre – így még nagyobb esélyt adhatnak a jó minőségű áruval előálló gazdáknak.