Szegény ember fémmel főz

Ennek mindenki örült, csak azok fanyalogtak az egybegyűlt tömeg (polgármesterek, polgárok, országgyűlési képviselők) kerülgetése miatt, akik kis taligáikon a nevezetes napon is tolták volna át a szlovákiai kisújhelyi átvevőbe az összegyűjtött fémhulladékot.

Egyébként is, az ő igazán nevezetes napjuk az évenkénti lomtalanításé, aligha törődnek egy államtitkári bejelentéssel. Mert a szegény ember vízzel, azaz, esetünkben fémmel főz, már ha talál… Lomtalanításkor inkább talál, csak még sajnos át kell furikolni vele a kisújhelyi szlovákokhoz, mert Sátoraljaújhelyen nincs fémátvevő. Odaát 25-öt fizetnek a fém kilójáért. Forintot persze, nem eurót! Ami jobb esetben zsebben marad, még jobb esetben viszont az érte kapott pénz a helyiek által közkedvelt Tulipán nevű kocsmában lényegül át borrá, sörré, pálinkává.

Nagyobb mennyiségű fémhulladék eladásakor előfordul néha egy kis pankráció, de ez velejár a lomizással. Melynek szigorú szabályai szerint itt is megjelennek az előválogatók, majd az őrzőbrigádok, akik szúrós szemekkel ügyelnek arra, hogy a hivatalos hulladékkezelő autókra egy gramm fém se jusson, különben bezárhatna a Tulipán. Volt, hogy rendőröket kellett hívni a hatóság embereinek, mert az önkéntes gyűjtők nem hagyták elszállítani a hivatalos gyűjtőautóval a szemetet, amely nekik értékes zsákmány.

De most rendben ment minden. Végtére is tavasz van, nyílnak a virágok, és megnyílik majd a határ is az autósoknak...