Lakáshitel, te drága!

A devizában eladósodottak görcsbe szorult gyomorral figyelik, hogyan dönt a svájci frank árfolyama újabb rekordokat. Ám nem csak ettől szöknek az égig a törlesztőrészletek. Van-e menekülőút a hitelcsapdából?

LakóhelyemPalágyi Edit2011. 07. 31. vasárnap2011. 07. 31.

Kép: svájci frank deviza árfolyam hitel eladósodás árfolyam pénz 2011 07 25 Fotó: Kállai Márton

Lakáshitel, te drága!
svájci frank deviza árfolyam hitel eladósodás árfolyam pénz 2011 07 25 Fotó: Kállai Márton

Nem költöznek
Akadnak hitelesek, akik ahelyett, hogy reményvesztetten ülnének otthon, igyekeznek segíteni sorstársaikon. Két füzesabonyi asszony, Tóth Anna és Szeredi Mónika két éve hoztak létre egy kilakoltatások elleni társadalmi szerveződést, s már több száz, adósságspirálba került ügyfél fordult hozzájuk.

– Az emberek járatlanok a jogban, és elfogadják azt a felállást, hogy csak a banknak van joga, az adósnak pedig marad a kötelesség. Némelyik bank szinte meg sem hallgatja az ügyfelet, nem ad fizetési könnyítést, nem ajánlja fel az adósvédelmi programot – magyarázza Anna.

A hitelközvetítők főleg az alacsony iskolai végzettségűeket tudták rábeszélni előnytelen szerződésekre. Nemrég egy háromgyermekes család azért akarta újabb adósságba verni magát, hogy fizetni tudja a lakáshitelét. Felfigyeltek egy hirdetésre, ami kezes nélkül kínált kölcsönt. Tárcsáztak, de mivel emelt díjas számot hívtak, mire megtudták a részleteket, 27 ezer forintos telefonszámlát csináltak…

A kilakoltatás ellen küzdő nők olyan lehetőségeket ajánlanak, melyek nem terhelik az adósok pénztárcáját. A kormányhivatalok áldozatvédelmi irodáinak jogsegélyszolgálatain például ingyenes segítséget kaphatnak a hitelkárosultak.

Részlet, de miből?
Szeredi Mónika a saját bőrén tapasztalta meg, micsoda kiszolgáltatottság, ha valaki elveszti a munkáját, miközben a duzzadó részletet is nyögnie kell. A korábban könyvelőként dolgozó nő a válása után, 2007-ben vett fel hitelt, hogy házat vásárolhasson. A törlesztőrészlete akkor 79 ezer forint volt havonta – mára 140 ezer forintra rúg. Négy éve fizetnek, mégis nagyjából akkora a tartozásuk, mint a házuk értékének a kétszerese…

– Úgy próbáljuk túlélni, hogy – mivel munkanélküli lettem – tavaly áprilisban bekapcsolódtunk az adósvédelmi programba – magyarázza Mónika. Két éven át havi 20 ezer forintot kell csak törleszteniük, a többit az állam teszi hozzá. A különbözetet nem engedték el, hanem lett egy újabb hitelük, tehát az az adósság is gyűlik, amennyivel kevesebbet törlesztenek. Az adósvédelmi hitel állítólag kedvezményes kamatozású lesz, de hogy hány százalékos, azt nem tudni. Az adósmentő hitelt úgy hirdették, hogy ahhoz állami kezességvállalás jár – ám az összeget ráterhelték a házukra.

Ha elkezdődnek a kilakoltatások, óhatatlanul lesznek bújtatott gyerekek, akiket azért nem járatnak iskolába vagy visznek orvoshoz a szülők, nehogy állami gondozásba kerüljenek – véli Tóth Anna. A hevesi városkában több olyan család sodródott a kilakoltatás szélére, amely többnyire értéktelen vályogházban él. Annáék létrehoztak egy gyermekszegénység elleni egyesületet, és adományok jóvoltából menekülőházakat szeretnének létrehozni. Már akadt egy kecskeméti hölgy, aki felajánlotta használatra a házát olyan családoknak, akiknek az otthonát elárverezték. Mindezt együttérzésből tette, ugyanis volt egy barátnője, aki a hitelproblémái elől menekült az öngyilkosságba...

 

Osztunk, szorzunk
Mind több adós dobhatja be a törölközőt, nem lesz értelme fizetni a svájcifrank-alapú hiteleket – véli a Banki és Végrehajtási Károsultak Információs Irodájának ügyvezetője. Kovács László szerint e vészhelyzetben az volna a bankok érdeke is, hogy csökkentsék a kamatokat és egyéb költségeket, s adják meg a szerződésmódosítás lehetőségét. Számításaik szerint hajdan „nyuszómuszóék” 8 milliós ingatlanukhoz 6 millió forintot vettek fel 15 évre, 150 forintos frankárfolyamon. Úgy számoltak, hogy a futamidő végéig 12 milliót fizetnek vissza, ami elfogadható volt. Most viszont úgy néz ki, hogy a törlesztés 70 ezerről havi 120-130 ezerre nőtt, s a visszafizetendő összeg 22-24 millió forintra rúg. Akik falusi házat vettek, egy belvárosi lakás árát nyöghetik ki…

Elsüllyedünk a számok tengerén
Amikor megérkezik a banki értesítő, a legtöbben tanácstalanul silabizáljuk a számokat. Hogyan lehetséges, hogy duplájára nőttek a törlesztőrészletek, amikor a svájci frank árfolyama azért mégsem duplázódott meg? A Bankszövetség vezető tanácsadóját, Müller Jánost faggattuk erről.

A devizaalapú hitelek számítási módszerét a hitelszerződés pontosan rögzíti, tudtuk meg. Emellett a bankok egy kockázatfeltáró nyilatkozatot ismertettek az ügyfelekkel, ezt tanácsos volt aláírás előtt tanulmányozni. Ebből kiderült, milyen kockázatokkal jár az árfolyam- és kamatváltozás, s ezt milyen időszakonként érvényesíti a bank. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is kibocsátott egy tájékoztató füzetet, mely ezt a találó címet kapta: „Tényleg értem?”

Jó tudni, hogy a devizaalapú hitelek törlesztőrészletei nemcsak az árfolyam hullámzásától változhatnak, hanem a kamat és a kezelési költség emelésétől is. Az árfolyamváltozást a havi törlesztés napján érvényesíti a bank: a saját középárfolyamán, illetve a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamán. Így előfordulhat, hogy az egyik ügyfélnél 220 forintos svájci frankkal számolnak az adott hónapban, a másiknál pedig alig néhány nap múlva már 230 forintos középárfolyammal. A svájci frank erősödése miatt mintegy 60 százalékkal szöktek feljebb a törlesztőrészletek.

A devizaalapú hitelek alacsony kamattal csábítottak. Néhány éve a bankközi piacról felvett hitelt a bankok 3,2 százalékos kamattal adták tovább az ügyfeleknek. Csakhogy azóta brutálisan nőttek a kamatok, részben azért, mert hazánk megítélése romlott, az országkockázati felár nőtt. A hazai bankok ma jóval magasabb kamattal jutnak svájcifrank-hitelhez. Ezt a drágulást 3-6-12 hónapos kamatperiódusonként érvényesítik a törlesztőrészletben. Így akkor is megugorhat az összeg, ha az árfolyam változatlan – tájékoztatott a Bankszövetség. Némi könnyebbség, hogy a PSZÁF kezdeményezésére a hitelintézeti törvény tavaly megtiltotta, hogy a devizaalapú lakáshitelek esetében az egyéb költségek – díjak, jutalékok, kezelési költség – emelkedjenek. A tavalyi évig a hitelintézetek egyoldalúan, az ügyfelek számára kedvezőtlenül módosíthatták a hitelek nem kamatjellegű költségeit; azóta csak a kamat növelhető, s annak feltételeit is szabályozták – tudtuk meg a PSZÁF szóvivőjétől, Binder Istvántól.

Akad, aki úgy kerülné ki az árfolyamhullámzást, hogy devizában törlesztené a részleteket. A Banki Magatartási Kódexet aláíró hitelintézetek vállalták: lehetőséget adnak arra, hogy az ügyfél a devizaalapú hitelét egy összegben, devizában egyenlítse ki. Mindez nem jelenti azt, hogy ne számolnának fel díjat a végtörlesztéskor, s azt sem, hogy havonta svájci frankban fizethetne az adós.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek