Elkerülő keringő

Ha a Szondi család vasárnap délben együtt ebédel, az asztalt körbeülők két táborra oszlanak. A városon keresztülhaladó 52-es főút mellett élő családfő és felesége, illetve a nemrég közelükbe költöző gyerekeik azt szeretnék, ha megépülne az elkerülő útszakasz. Apósa azonban ellenzi ezt, mivel hiába érinti az ingatlanát a tervezett nyomvonal, nem akarják teljes mértékben kisajátítani. A probléma több családot érint, de a soltiak zöme évtizedek óta várja, hogy megépüljön az északi és a délkeleti elkerülő út, hiszen három főút és két Duna-híd forgalma halad át a városon.

– Az ügyben érintett lakosok hét éve szeretnék elérni, hogy vegyék figyelembe az érdekeinket, de hiába fordultunk az illetékes hatóságokhoz – mondja Szondi Miklós, a panaszosok „szóvivője”. – A beruházó inkább eltéríti a szervizutat a szokásos nyomvonalától, mintsem teljes területtel kisajátítaná az „útban lévő” négy lakóingatlant és kifizetné az ezekért járó összeget. Bosszant bennünket az is, hogy az előkészítés során nem vizsgálták meg a lég- és zajszennyezettséget, nem mérték fel a rezgések miatt várható károkat sem.

Fordulatot a tavaszi lakossági fórum hozott, ahol jelen volt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium illetékese is. Ezt követően a beruházó ígéretet tett arra, hogy a megvalósíthatósági tervben figyelembe veszik a szervizutat érintő négy lakóingatlan tulajdonosainak érdekeit. Akik egyébként már megbarátkoztak a gondolattal, hogy el kell hagyniuk a helyet, ahol eddigi életüket élték. Amennyiben azonban csak részbeni kisajátítás történik, ottmaradnak a „kettévágott” telkükön az elkerülő út és az eltérített szervizút közé ékelődve – ennek pedig nem örülnének.

Sokan azt sem tudják mire vélni, hogy Solt polgármestere ellenzi az elkerülő út megépülését:
– A gazdasági válság miatt már így is nehéz helyzetben vannak a helyi vállalkozók – magyarázza Kalmár Pál, aki ezt saját bőrén is érzi, hiszen pékséget üzemeltet, üzlete is van egy másik főút mentén. – Ha elvinné a forgalmat az elkerülő, akkor az 52-es főút két oldalára települt kereskedők tönkremennének. Legalább harminc vállalkozó – köztük vendéglős, zöldséges, tüzépes, húsboltos – léte kerülne veszélybe. Ha valaha folytatódik a Pentelei-híd irányából az M8-as autópálya építése, áthelyeződik oda a forgalom, ennek értelmében pedig teljesen szükségtelen a Soltot kikerülő északi útszakasz. Ami pedig a délkeletit illeti, az két uniós pályázat „ütközése” miatt bonyolultabb, le is került a napirendről.

A lakosság nyugalmát és egészségét említem, a polgármester azonban újra az M8-ast hozza fel érvként, az majd elszipkázza az átmenő forgalmat. Azt is hozzáteszi, nyugalmat leginkább egy nógrádi zsákfaluban találhat az ember. Kalmár Pál elismeri, hibát követtek el azzal, hogy a képviselő-testület a lakosság feje fölött döntött – népszavazást kellett volna kiírniuk, és akkor most nem lenne vita. Utólag ezt már nem érdemes kezdeményezni, mert annak súlyos anyagi következményei lennének a pályázati támogatások miatt.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. a fejlesztések beruházójaként azt a tájékoztatást adta, hogy a lakossági panaszok kapcsán a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium engedélyével az érintett négy ingatlant teljes egészében megvásárolja. A NIF már az előkészítő munkálatok során kiemelt hangsúlyt fektet az érintett lakók igényeire és a környezetvédelmi szempontokra. Az engedélyezési eljárás alatt a Környezetvédelmi Hatóság előírta a NIF-nek a zaj- és levegővédelmi vizsgálatokat. Az építés után ismételten el kell végezni ezeket, és szükség esetén be kell avatkozni.

Megtudtuk azt is, hogy készülnek az északi elkerülő szakasz kiviteli tervei és zajlanak a régészeti munkálatok. Építését várhatóan 2012 nyarán indítják és 2013. év végén fejezik be. A délkeleti szakasz engedélyezési eljárása tart, megépítése a hosszú távú fejlesztési stratégiájában szerepel, így várhatóan 2025 és 2027 között valósulhat meg.