Eötvösék tovább cirkuszolnak

Padlófűtés, légkondi, teljes összkomfort, manapság így néz ki egy lakókocsi – mutatja Eötvös Loránd, aki nemcsak zsonglőr, de egyben a híres családi cirkusz vezetője is. Igaz, most éppen nem lép fel, mivel a sátorépítés közben egy vasrúd ráesett a lábára. A felesége, Wertheim Adrienn pedig azért nem készül az előadásra, mert mindenórás a második gyermekükkel. A rózsaszín kiságyat már felállították itt, a lakókocsiban.

– Nem volt mindig ilyen kényelmes egy vándorcirkusz élete. A felmenőink még szekerekkel utaztak, a gyerekek útközben születtek, sokszor még azelőtt, hogy odaért a bába. Még a mi nemzedékünk is ott járt iskolába, ahol éppen fellépés volt. Mostanában már magántanulók a gyerekek, interneten érkezik a tananyag. Valódi utazó vállalat a miénk, 32 járművel turnézunk – magyarázza Loránd.

Nem kispénzűeknek való vállalkozás ez: az állatok például egyetlen nap alatt hét mázsa szénát esznek meg. Amit lehet, maguk csinálnak: órák alatt felverik a hatalmas, ezerszemélyes sátort, a szereposztás pedig változatos. Wertheim István, a porondmester egyben állatidomárként is fellép. Loránd édesapja, Jóska, aki hajdan neves artista volt, most a gyerekek sürgőjét kezeli. Így nosztalgiázik: „Közös számunk volt a feleségemmel, ő az, aki most a büfét viszi. Belevaló asszony, amikor Lorándot várta, négy hónapos terhesen még a fejemen állt.”

Eötvösék családi legendáriuma így kezdődött: jó évszázada egy tisztiiskolás fiatal báró ellátogatott egy vándorcirkusz előadására, és bizony beleszeretett a műlovarnőbe. A heves vérű ifjú, báró Eötvös Ferenc csapot-papot otthagyva megszökött a cirkuszosokkal, hogy feleségül vehesse Winczky Johannát. A báró ugyan később nyomtalanul eltűnt, de született egy fia, Eötvös Nándor, aki megalapította a máig nevüket viselő cirkuszt.

Máig különös, zárt burokban élő világ ez. A cirkuszos dinasztiák leginkább egymás közt házasodnak. „Mi távolságot tartunk. Nálunk nem szokás, hogy a fiatalok egymásnak essenek, s rögtön az ágyban kössenek ki. Én öt évig udvaroltam a nejemnek, igaz, két hónapba beletelt, mire odaért a levél Európa egyik csücskéből a másikba” – meséli a 71 éves Eötvös József. A gyerekeket nagy becsben tartják. Egerben például még a 94 éves Eötvös Nándorné született Picárd Elza, az egykori légtornásznő is előjött a lakókocsijából, és beült a nézőtérre, hogy tapsolhasson a dédunokájának, a tízéves Krisztofernek, aki lámpalázát hősiesen legyűrve lépett porondra a lovas számban – életében először.

Bár e műfajt már sokszor elsiratták, manapság is lelkes publikum tölti meg a széksorokat. Meglehet, az apukákat a Porond Csillaga-díjas lábzsonglőr, Váradi Éva produkciója nyűgözi le, míg az anyukák inkább az utolsó mohikán, az indián „madárember” suhanását figyelik, a gyerekek pedig a bohóc- és az állatszámok után tapsolják pirosra a tenyerüket, de sebaj. Az Eötvös Cirkusz rendületlenül gurul tovább. Az a mondás járja köztük: akinek a talpára egyszer ráragadt a fűrészpor, többet nem tudja azt onnan lekaparni.