Ne vegyen romházat!

A felek a romház adásvételi szerződése mellett egy másik szerződést is kötöttek, amely szerint az előző szerződés vevője egy 3,75 millió forintra felértékelt, lakás céljára átalakított garázst adott el az eladónak, a szerződésben a vételárat kifizetettként tüntették fel. Valójában a garázs értékét beszámították a romház vételárába, s a fennmaradó 4,25 millió forintot a vevő hitelből fizette ki.

A vevő a vásárlás után kivitelezőt hívott, aki felvilágosította őt, hogy a ház hibáit összesen nyolcmillió forintból lehetne úgy kijavítani, hogy állva maradjon egyáltalán, a víz és a gáz bevezetését pedig teljesen el lehet felejteni. A vevő hosszú időre gondolkodóba esett, végül a vétel után két évvel, 2008-ban pert indított az eladó ellen.

Keresetét három érvre alapította. A két adásvételi szerződés színlelt volt, mert egy csereszerződést lepleztek, ráadásul mindkét ingatlant – a lakógarázst és a romházat is – felülértékelték. Ő a romház állapotát tekintve tévedésben volt, azt hitte, hogy lakhatóvá lehet tenni, ráadásul az eladó megígérte, hogy legalább részben felújítja. Végül hivatkozott arra, hogy az eladó hibásan teljesített.

Az eladó azon az állásponton volt, hogy a vevő megtekintette a házat, elismerte, hogy látta a megsüllyedt falat, omló kéményt, tehát tudta, hogy a ház rossz állapotban van. Amennyiben az eladó vállalt volna bármilyen felújítást, azt beleírták volna a szerződésbe, ennek hiányában pedig a vevőnek kellene bizonyítani, hogy volt ilyen ígéret. A vevő a szavatossági igény érvényesítésével nagyon elkésett, mert csaknem két évvel azután indított pert, hogy szakértőtől megtudta: a házat nem lehet lakhatóvá tenni.

A bíróság az eladónak adott igazat. A szerződések színlelt voltáról annyit mondott, hogy a két adásvétel alapvetően fedte a felek akaratát akkor is, ha valójában cserével kevert adásvételről volt szó, és az ingatlanokat is túlértékelték – ez a kontraktus lényegén nem változtat. A vevő, ha tévedésben volt is, ez az ő hibája, hiszen amikor látta, hogy a háznak, úgymond, véres a torka, a szerződés megkötése előtt kellett volna megvizsgálnia, hogy lehet-e ezen a helyzeten segíteni. Ráadásul a szavatossági igényét is későn érvényesítette – ezért a vevő keresetét a bíróság elutasította.