Kis magyar tevék

Az európai gyarmatosítók tűzzel-vassal irtottak mindent, ami az őslakosság dicső múltjára emlékeztetett. Így vált az alpaka is ennek az esztelen rombolásnak áldozatává, a hajdani alpakalegelőket pedig birkákkal kezdték benépesíteni. Az évszázadok során feledésbe merült a faj, egészen az 1950-es évekig, amikor is észak-amerikai és új-zélandi farmerek tenyésztésükbe kezdtek. A világ akkor figyelt fel az alpakagyapjúra, amikor kiderült, hogy a birkagyapjúra allergiás emberek is használhatják a belőle készült termékeket. Nemcsak pulóverek, hanem pokróc és paplan gyártására is igen alkalmas, hiszen annak ellenére, hogy jól szigetel, jól is szellőzik – nagy melegben sem izzad bele az ember. Tapintása a méregdrága kasmírra emlékeztet; szálainak átmérői megegyeznek.

Kontinensünkön csak mintegy húsz éve kezdődött el az alpaka tenyésztése. Akkoriban Magyarországon is fölmerült., ám a rendszerváltás közbeszólt, mindez csak terv maradt. Tőlünk nyugatabbra viszont azok, akik alpakatenyésztésbe fogtak, megtalálták a számításukat, amit bizonyít, hogy ma – csak Hollandiában – sokezres állománya él. Mivel Európában konjunktúrája van, évről évre jelentős mennyiségű tenyészállatot is importálnak, elsősorban az Egyesült Államokból, Ausztráliából és Új-Zélandról. Ezekben az országokban ugyanis olyan jól sikerült a faj honosítása, így ma már jobb minőségű, termékenyebb példányaik vannak, mint a dél-amerikaiaknak. (Ám ezeknek az állatoknak gyapja sem éri még el azt a minőséget, melyet az inka sírokban a száraz levegőn konzerválódott szövetekben találtak.)

Az alpaka kiválóan alkalmas a gyenge legelők hasznosítására. Alaptakarmánya a széna, de ameddig csak lehet, a zöld füvet legeli. Emellett fontos, hogy egyedenként naponta mintegy 150 gramm alpakatápot is kapjon, ami nemcsak gabonafélékből, hanem ásványi premixből is áll. Ez utóbbi összetevő nélkülözhetetlen, mivel az alpaka nem tud nyalni – még a nyalósót sem. Érdekesség, hogy az utódok, melyeket kriának nevezünk, tizenegy hónap után, általában napsütötte reggelen jönnek világra, amikor a nap melegének hatására meg tudnak száradni. Ezzel helyettesíti a természet az anyaállat nyalogatását, tisztogatását. Ha az időjárás nem megfelelő, akár több héttel is elhúzódhat a vemhesség. A 6–9 kilós újszülöttek egy bő negyedóra múlva már követik anyjukat, melyek hamarosan újra párzanak, mivel e fajnál minden évben egy-egy utód jön világra. A nőstényeket (melyeket kancáknak) és a hímeket (melyeket pedig csődöröknek nevezünk) egy-, illetve két és fél éves korban veszik tenyésztésbe. A fölösleges csődöröket ivartalanítják, s mint gyapjútermelő állatokat tartják. De mivel az alpaka nagyon szelíd, jó bánásmód mellett az emberre veszélytelen, társállatként is keresett.

Hazánkban mára több tenyészet is működik eredményesen, melyet bizonyít, hogy a magyar alpakagyapjú is eléri minőségben a nagyobb múltú országokét, s éghajlatunk is tökéletesen megfelel ezeknek a teveféléknek. A telet jól bírják, a nyarat kevésbé. Fontos, hogy egy fedett, három oldalról védett fészer álljon a rendelkezésükre, ahova elhúzódhatnak a tűző nap elől. Napjainkban az alpakagyapjúra korlátlan a kereslet a világpiacon, ára kilónként negyven euró (12 ezer forint) körül mozog. De a tenyész- és termelőállat-előállítás is jelentős hasznot hozhat a vállalkozó kedvűek számára.