Kökénykék áfonyabogyók

Korunk fölfedezése az áfonya, amelynek kék és vörös változata, illetve ezek fajtái a faiskolákban megvásárolhatók. A termesztett forma a magas bokrú áfonya, amelynek gyümölcse – beltartalmi értékét tekintve – elmarad ugyan a vadon élő fajokétól, ámde így is nagyon jelentős. Elsősorban a festékanyagaival tűnik ki, amelyek kiváló antioxidánsok, és védenek az olyan betegségektől, mint a szív- és érrendszeri rendellenességek és a rák. Gyümölcséből különleges ivólé, szörp, dzsem, bor, pálinka, illetve aszalvány készíthető.

A magas bokrú áfonyát 2,5 × 1,8 centiméteres térállásra ültessük. A tö­vek helyének kitűzése után ássunk 1 × 1 méteres alapterületű és fél méter mély gödröket. Ezeket béleljük ki minden oldalukról (és alul is) korhadó fenyőágakkal vagy használt fenyődeszkákkal. (Ennek híján fóliával is kibélelhetjük.) Ezt követően a gödröt töltsük meg savanyú kémhatású fenyőlombfölddel vagy fenyőkéreg-komposzttal, továbbá mindegyik gödörbe szórjunk két evőkanálnyi kénport, és keverjük el a földben.

Az sem mindegy, hogyan ültetjük el az áfonya bokrait, ugyanis mivel sekélyen gyökeresedik, fontos, hogy gyökerei 4-5 centiméternél ne kerüljenek mélyebbre. De miután könnyen kiszáradhat (különösen a mostani, csapadékhiányos időben), öntözés után takarjuk is a bokrot (fűrészporral, fenyőlombbal). A talaj savanyúságának megőrzése a továbbiakban is az ápolás legfontosabb feladata, ezért évente háromszor (tél végén, nyár közepén és ősz elején) 10 dekagramm kénport juttassunk a talajra négyzetméterenként, és dolgozzuk be.